A TB-kiskönyv eltűnik a köztudatból, és ez mindenkit érint! Tudj meg többet a változásokról!

A munkaadóknak könnyebb lesz, a munkavállalók is nagyobb biztonságban lehetnek, többé nem vész el a TB-kiskönyv

Ez a kiskönyv sokszor eltűnt, vagy amikor munkahelyet váltottunk, az előző munkaadó nem töltötte ki megfelelően, így csak problémát okozott. A kiskönyv rólunk szólt, de valójában sosem volt a birtokunkban, hiszen a munkahelyünk őrizte. Most azonban véget ér ez a helyzet. Körülbelül egy hete már szó esett arról, hogy a Belügyminisztérium fontolóra vette a megszüntetését, és most, csütörtökön a belügyminiszter a kormány nevében benyújtotta a törvényjavaslatot "A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról."

Eddig a munkáltatók őrizték ezt a kiskönyvet, amely a munkavállaló jogviszonyait tartalmazta. Amikor a dolgozó munkahelyet váltott, átvette ezt a dokumentumot, majd az új munkahelyén leadta. A munkáltatók gondosan bejegyezték benne a jogviszonyokat, és megőrizték a nyomtatványt. Ha a munkavállaló távozott, ismét visszaadták neki a kiskönyvet. Nyugdíjba vonuláskor pedig ebben a dokumentumban voltak nyilvántartva a korábbi biztosítottságra, így az egészségbiztosításra vonatkozó adatok is.

Amikor a TB-kiskönyv elveszett, mert a korábbi munkahelyen elhagyták, vagy magunk vesztettük el, akkor meg jöttek a problémák. Mert akkor nem járt automatikusan a táppénz, külön igazolást kellett beszerezni a jogviszonyról, ment a huzavona a munkahely HR-osztályával meg a hivatallal.

Ma már az összes adatunk megvan digitális formában az államigazgatási adatbázisban, tehát egy ilyen papír hurcolása meglehetősen elavult dolognak tűnik. Nem csak annak tűnik, az is. A most benyújtott törvényjavaslatban szerepel, hogy a papír alapú TB-kiskönyv megszüntetése csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, csökkenti a bürokráciát.

A TB-kiskönyvet egy korszerű elektronikus lekérdező rendszer váltja fel, amely lehetővé teszi a kifizetőhelyek számára, hogy könnyedén és célzottan hozzáférjenek a teljes körű adatokhoz. Ennek köszönhetően a munkahelyeken egyszerűen, digitális formában ellenőrizhetik az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások állapotát.

Egy másik sarkalatos pontja a rendszernek az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos. A kormánynak, emlékezetes, hogy kiemelt célja volt, korábban, hogy az orvosoknál, egyéb egészségügyi dolgozóknál ne menjen a közellátásban betöltött feladatuk, munkaidejük rovására a magánegészségügyben elfoglalt pozíciójuk. Az új rendszerben lehetővé válik, hogy a foglalkoztató ezen az elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben dolgozik. Azaz, ne álljon fent az a helyzet, hogy egy orvos a nap 24 órájából 16-20-at dolgozik. Ami persze eddig is csak papíron állt fenn és ez azt eredményezte, hogy a doki nem mindig volt a kórházban, a munkahelyén, állami pénzért, hanem ugyanabban az időben a magánklinikán kereste épp a magasabb összeget. A törvény úgy fogalmaz, hogy ezeknek a munkaidőknek és pihenőidőknek a betartása a munkaadó és a munkavállaló közös felelőssége. Az összeférhetetlenségekről az illetékes államigazgatási szervek értesíteni is fogják a munkáltatókat az egészségügyben.

Szinte mindenkit érint a változás, hiszen a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartására vonatkozó jogszabály is módosul. Ezt követően a közoktatásban részt vevő intézmények hozzáférést kapnak a tanulmányi rendszerben tárolt információkhoz, amely lehetővé teszi az ellenőrzést és a beazonosítást. (Fontos megjegyezni, hogy már tervezik a szűrést is, hogy ki pályázhat iskolaigazgatói pozícióra...) A kivételek közé tartozik, hogy a családi állapotra, házasságkötésre és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok nem kerülnek nyilvánosságra. Ezen intézkedések érintik a pedagógusokat, a szülőket, a diákokat, valamint az óraadó tanárokat, továbbá a gyermekek esetében az értesítendő hozzátartozók lakcímadatait és azonosításukhoz szükséges információkat is.

A TB-kiskönyv módosítása nyomán a szociális ellátásokról szóló törvényben is változások lépnek életbe. E szerint a folyamatosan nyújtott ellátások visszatérítése legfeljebb egy évre visszamenően történhet meg. Ez azt jelenti, hogy ha valaki jogosulatlanul kapott ellátást, akkor egy évre visszamenőleg köteles azt visszafizetni. A törvénytervezetben szerepel az is, hogy ha valaki elhunyt hozzátartozója nyugdíját, vagy egyéb ellátását veszi fel, azt vissza kell térítenie. Ez akkor is érvényes, ha az összeget automatikusan utalták az elhunyt bankszámlájára. Ha pedig az elhunytnek nincs más élő rokona, akkor a banknak kell visszautalnia a pénzt a közös alapba.

Az új szociális ellátási szabályok között figyelemre méltó változások történnek, amelyek a felügyeleti struktúrákat is érintik. Az Államkincstár mostantól jogosult arra, hogy hozzáférjen a különböző ellátásokra pályázó személyek adataihoz. Ennek célja, hogy hitelesen megállapíthassák, valóban jogosultak-e az adott támogatásokra. Például, a Kincstár ellenőrizheti a fogyatékkal élő személyek esetében a fogyatékosság típusát, vagy a szenvedélybetegeknél a szenvedélybetegség jellegét, így biztosítva, hogy a támogatások valóban a rászorulókhoz kerüljenek.