Mennyit ér egy repülőgép, ha az az elnök magántulajdona?
A Boeing 747-es átalakítása akár kétszeresére is rúghat annak az értéknek, amelyen Katar felajánlotta azt az Egyesült Államok elnöki különgépeként. Ezen túlmenően, a felajánlás elfogadása komoly jogi és etikai dilemmákat vet fel, amelyekkel érdemes alaposan foglalkozni.
Donald Trump számára jelentős anyagi vonzattal bírhat, ha tényleg elnöki különgépként kívánja használni a Katar által felajánlott luxus Boeing 747-est. Az exelnök már hosszú ideje elégedetlen a jelenlegi Air Force One-nal, amely évtizedek óta szolgálatban áll, és mivel a Boeing a cserét csak 2027-re tudja teljesíteni, Trump lelkesen reagált a katari ajánlatra. Kiemelte, hogy a Pentagon ingyenesen jutna hozzá a géphez, így a felajánlás nemcsak impozáns, hanem rendkívül gazdaságos is.
Csakhogy ez nem egészen így van. Túl azon, hogy egy másik ország kormányának használatban lévő repülőjéről van szó, ami egyrészt etikai, másrészt biztonsági kérdések tömkelegét veti fel, az ingyengéppel kapcsolatos költségek csillagászati magasságokba emelkedhetnek. A katari 747-es értékét nagyjából 400 millió dollárra becsülik, ám ahhoz, hogy Air Force One-ként működhessen, olyan biztonsági és védelmi átalakításokat kell eszközölni rajta, ami akár a gép értékének a duplája is lehet, és e munkálatok ráadásul várhatóan minimum két évig elhúzódnak.
Bár Trump ideiglenes megoldásként kívánja használni az ajándékba kapott repülőt, amíg a Boeing új gépe el nem készül, a biztonsági szempontok szempontjából teljesen lényegtelen, hogy csak egy napig vagy akár két évig repül vele. A feladat nem kicsi: a gépet gyakorlatilag a vázig kell szétszerelni, hogy el tudják látni a szükséges kommunikációs, védelmi és biztonsági rendszerekkel, amelyek elengedhetetlenek az Air Force One működéséhez. Az elnöki különgép valójában az Egyesült Államok vezetőjének parancsnoki központja, amint csak a fedélzetén tartózkodik: ha például az országot nukleáris támadás érné, a protokoll értelmében az elnök a levegőből irányítaná a hadsereget. Ez azonban komoly kihívás elé állítja a mérnököket és a nemzetbiztonsági szakembereket is. Az átalakítási folyamat akár évekig is eltarthat, és bár Trump kifejezetten az ideiglenes jelzőt emeli ki, a költségek és az időráfordítás nem indokolja, hogy csupán néhány hónapra készüljön el a repülő, mielőtt megérkezne a Boeing által ígért, kifejezetten az Air Force One számára tervezett új típus.
Ha Trump valóban azt tervezi, hogy az ajándékba kapott repülőt elnöki gépként használja, akkor a vázig történő lecsupaszítás nem csupán költői kép. A biztonságos kommunikáció, a hírszerzés, a védelem és egyéb biztonsági rendszerek mellett elengedhetetlen, hogy a gép képes legyen levegőben tankolni is. Egy esetleges nukleáris támadás során ez garantálná a repülő parancsnokság folyamatos működését, zavartalanul, leszállás nélkül. Ezt a képességet a hagyományos Boeing gépek nem tudják biztosítani.
Az ajándék ügye kétségkívül komoly jogi kihívások elé állítja Trumpot, hiszen felmerül a kérdés, hogy szándéka mennyire összeegyeztethető az amerikai jogszabályokkal, amelyek szigorú kereteket szabnak az ajándékok elfogadására - például kongresszusi engedélyhez kötik ezeket. A katari miniszterelnök láthatóan óvatosabb megközelítést alkalmazott, hiszen kijelentette, hogy amennyiben a legkisebb gyanú is felmerülne az ajándékozás törvényességével kapcsolatban, azonnal visszavonják az ajánlatot.
