Miért bír olyan kiemelkedő jelentőséggel Putyin számára Donyeck, hogy nélküle a béke lehetősége szinte lehetetlen? Az elemzők részletesen kifejtették a választ.
A Kreml állítólag azt sürgeti Ukrajnától, hogy adja át Oroszországnak a Donyeck megye stratégiai szempontból kulcsfontosságú, még ellenőrzés alatt nem álló területeit. Vlagyimir Putyin számára ez a követelés a tűzszünet elérésének alapvető feltétele, amely mögött egyértelmű stratégiai megfontolás húzódik: az orosz hadsereg nehézségekbe ütközik az úgynevezett "erődítmény-övezet" elfoglalásában - állítja az ISW amerikai think tank.
Névtelen források szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna engedje át a teljes Donyeck és Luhanszk megyét, valamint a Krímet a tűzszüneti tárgyalások részeként - jelentette a Bloomberg augusztus 8-án. Ez azt jelentené, hogy
Ukrajnának ki kellene vonulnia olyan területekről, amelyeket az orosz erők 2022 februárja óta próbálnak sikertelenül elfoglalni.
A megállapodás értelmében az orosz csapatok felfüggesztenék támadásaikat Herszon és Zaporizzsja megyékben, lehetőséget adva Ukrajnának és Oroszországnak a tűzszüneti, majd a békeszerződésről folytatott tárgyalásokra.
A javaslatban nem esik szó ugyanakkor az orosz erők kivonulásáról a megszállt Zaporizzsjai Atomerőműből vagy a Harkiv, Szumi, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyékben lévő pozíciókból. Európai tisztviselők szerint az orosz javaslat két szakaszból állna: először Ukrajna kivonulna Donyeck megyéből és befagyna a frontvonal, majd Putyin és Trump amerikai elnök megállapodnának egy béketervben, amelyről később tárgyalnának Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donyeck megye nyugati részének átadása stratégiai szempontból jelentős előnyhöz juttatná az orosz haderőt egy lehetséges jövőbeli offenzívában. Ukrajnának kénytelen lenne lemondani az úgynevezett "erődítmény-övről", amely 2014 óta a legfontosabb megerősített védelmi vonalként szolgál a régióban, mindezt pedig anélkül, hogy biztosítékot kapna arra, hogy a harci cselekmények nem folytatódnak.
Az erődítmény-öv négy nagyvárosból és több településből áll, amelyek észak-déli irányban húzódnak a H-20-as Kosztantinyivka-Szlovjanszk autópálya mentén. Szlovjanszk és Kramatorszk jelentős logisztikai központként szolgál az ukrán erők számára, továbbá utóbbi jelenleg Donyeck megye ideiglenes közigazgatási központja és fontos ipari város.
Ukrajna az utolsó másfél évtized során komoly erőfeszítéseket tett az erődítmény-öv megerősítésére. 2022-ben az orosz csapatok nem tudták megszerezni Szlovjanszk városát, és azóta is tart a harc az erődített vonal körüli ellenállás áttöréséért.
Az orosz csapatok jelenleg is azon fáradoznak, hogy délnyugat felől körbezárják az erődítmény-övet.
De valószínű, hogy ennek a folyamatnak a befejezése hosszú éveket venne igénybe.
A Donyeck megye nyugati részének átengedése jelentősen kevésbé védhető pozícióba hozná az ukrán erőket, és sürgős, masszív védelmi erődítmények kiépítését tenné szükségessé a Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék határterületein, amelyek terepviszonyai egyáltalán nem alkalmasak erre.
