Cím: Az árnyékban figyelő A film a láthatatlan megfigyelőről szól, aki mindig ott van, de sosem tűnik fel. Egy kisvárosban él, ahol mindenki úgy érzi, hogy ismeri a másikat, de valójában senki sem tudja, hogy a legapróbb titkaikat egy titkos szempár figy

A Ginkgo biloba egy figyelemre méltó fa, amely akár 20-35 méteres magasságot is elérhet, sőt, Kínában található példányai akár 50 méter fölé is nyúlnak. Fiatal korában elegáns, karcsú formájú, kevés elágazással, azonban idősebb korára a kúp alakú koronája szélesedik, lenyűgöző látványt nyújtva. Ne feledjük, hogy jelenleg a 25. Filmtettfeszt vetítéseit élvezhetjük. A növény leírásának jelentősége abban rejlik, hogy Enyedi Ildikó legújabb műve, a "Csendes barát" éppen ezt a fát állítja a középpontba, szimbolizálva az emberek fölé magasodó, időt álló természetet. Az alkotás a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, és a jubileumi Filmtettfeszt keretében Kolozsvárra és Temesvárra is eljutott, így a közönség számára egy igazán különleges moziélményt kínál.

Tavaly ilyenkor, a 24. Filmtettfeszt keretein belül a Magyar mesterművek szekciója bemutatta Enyedi Ildikó Simon mágusát, és a rendező is tiszteletét tette az eseményen. A filmszemle során a sajtó képviselői a Bulgakov Kávéház varázslatos atmoszférájában beszélgethettek a rendezőnővel. Enyedi Ildikó akkor a főszereplőről, Tony Leungról osztotta meg gondolatait, aki a hongkongi filmvilág egyik legismertebb alakja. A rendező elárulta, hogy Wong Kar-wai segítségével sikerült megnyernie ezt a kiemelkedő színészt, aki ezzel a filmmel debütál a európai produkciók világában. A tavalyi találkozón a film még a végső simítások alatt állt, de Enyedi egy érdekes részletet is megosztott: a történet igazi főszereplője valójában egy fa lesz.

A terem sötétbe borul, a mozigép fénye életre kel, Enyedi Ildikó Csendes barátja teltház előtt bontogatja szárnyait a kolozsvári Győzelem moziban. A levegő vibrál az izgalomtól, az esemény jelentősége szinte tapintható. Az első képkockákban egy ginkgo biloba sarjadása tűnik fel, szuperközeliből bemutatva a természet csodáit. Azok, akik figyelmesebbek, azonnal észreveszik a film növényekről szóló makrófelvételeinek és Simon mágus világának párhuzamait. A drámai narratíva három különböző sorsot és történetet fűz össze – egy neurológus vendégprofesszor (Tony Leung) a 2020-as években, egy ügyetlen egyetemistát (Enzo Brumm) a hetvenes évek hippi kultúrájában, valamint egy úttörő biológus-hallgatót (Luna Wedler), aki 1908-ban, első nőként léphet be az egyetem kapuján. E három idővonalat a marburgi botanikus kert közepén álló ginkgo fa köti össze, amely csendes tanúja az emberi sorsok találkozásának. Bár a film címe Csendes barát, a fára csendes megfigyelőként is tekinthetünk. Az emberi élet és a történelem csupán egy pillanat, egy csettintésnyi idő, ha a minket körülvevő természet szemszögéből nézzük. A múlt század hajnala számunkra szinte felfoghatatlan távolságra van, a ginkgo fa életében azonban ez csupán egy ebédszünetnyi időtartam.

Dr. Tony Wong, aki eddig a tudomány más területén tevékenykedett, most a növények titokzatos világába merül. A francia biológus, Alice Sauvage (Léa Seydoux) társaságában saját kutatási projektbe kezd. A koronavírus-járvány következtében a német egyetem falai között rekedve a páfrányfenyő reakcióit tanulmányozza. Az őt foglalkoztató kérdés: vajon a növények is képesek érzékelni és érezni, akárcsak az állatok? Ez a dilemmája lesz kutatásának középpontjában. A film, amely két és fél órán keresztül tart, lassú, mégis közel sem vontatott; inkább egy megnyugtató emberi élményt nyújt. Az interneten böngészve egy különösen érdekes hozzászólásra bukkantam: az író szerint ez a film a legszebb ábrázolása a világjárvány okozta magánynak. Bár a történet sokkal mélyebb rétegeket is érint, és egyetemesebb nézőpontot kínál, ez a téma kétségtelenül szervesen beépül a cselekménybe. Ismerősen hat az a furcsa magány és a virtuális világba való menekülés, amire talán nosztalgiával gondolunk vissza. Ugyanakkor a film nem csupán erről szól. Enyedi szemlélete arra ösztönöz bennünket, hogy lassítsunk és újra felfedezzük a természetet. Rávilágít arra, hogy nem mi vagyunk a legdominánsabb életforma ezen a bolygón (bár kétségtelenül mi vagyunk a legkárosabbak), és néha hasznos hátralépni, hogy tágabb perspektívával szemlélhessük a körülöttünk lévő világot.

Ezúttal Enyedi Ildikó filmjét nem a rendező, hanem a vágó, Szalai Károly kísérte el a vetítésre. A beszélgetés során Jakab-Benke Nándor elsősorban arra volt kíváncsi, milyen élmény volt együtt dolgozni a rendezővel. Szalai elárulta: „Kellemes, de nem mindig nyugodt munka. Néha valóban izgalmas pillanatokkal találkoztunk.” Hozzátette, hogy a film készítése során hosszasan beszélgettek arról, miért éppen a fáról szeretne filmet készíteni Enyedi. Szalai kiemelte, hogy a rendező rendkívül fókuszált, pontosan tudja, mit akar, ugyanakkor nyitott a javaslatokra és hajlandó a változtatásokra. „Az volt a célunk, hogy elgondolkodjunk azon, egy ilyen élőlény, mint a fa, miként érzékeli a mi közös valóságunkat, és hogyan hat ez az emberi tapasztalatokra, ha belelátunk ebbe a perspektívába” – részletezte a vágó.

A film nem egy hagyományos, lineáris úton halad, hanem inkább hangulatok és asszociációk szövevényes hálóján keresztül formálódik egy egységes egésszé. A vágó a beszélgetés során megosztotta, hogy kezdetben lineáris történetvezetést képzeltek el. - Szabadon és játékosan kezdtem átszervezni az anyagot - mondta. - Amikor megjelenik egy átjáró, és egyik idősíkból a másikba lépünk, az mindig valami különleges pluszt ad a film élményéhez.

A történet Németország festői tájain bontakozik ki, ahol a karakterek a cselekmény jelentős részében németül kommunikálnak. Szalai megjegyzése szerint a német nyelv megőrzésének fő oka a helyi támogatás volt, amely lehetővé tette, hogy a dialógusok autentikusak maradjanak. Ugyanakkor a szereplők többsége valós személyek inspirálta, akik nagyrészt német gyökerekkel rendelkeznek, így természetes módon alakult ki ez a nyelvi és kulturális környezet.

Enyedi Ildikó legújabb filmje, amely Velencében debütált, ugyan nem nyerte el a fődíjat az olasz fesztiválon, de a Csendes barát című alkotásban nyújtott teljesítményéért Luna Wedler, a svájci tehetség, megkapta a legjobb fiatal színész díját Grete karakterének megformálásáért. Ez a lassú tempójú, türelmet és figyelmet követelő film 2026-ban kerül majd szélesebb közönség elé. Addig is, érdemes lehet elmerengeni a szobanövényeink fölött – sőt, akár beszélgetni is velük!