Nacsa Lőrinc kifejezte, hogy egy stabil és jól működő intézményrendszer alapvetően hozzájárul a közösség megerősödéséhez. Az erős intézmények nemcsak a hatékony működést biztosítják, hanem a közösség tagjai közötti bizalom és együttműködés alapját is képe
Kiemelte: "A felvidéki magyarság intézményrendszere az utolsó 14 év során jelentős fejlődésen ment keresztül."
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy a közösség valós ereje az intézményhálózatban rejlik, így ennek a rendszernek a folyamatos fejlesztése és megerősítése elengedhetetlen. Kiemelte, hogy az intézményeket alkotó szervezeteknek szoros együttműködésben kell tevékenykedniük, mert csak így tudják hatékonyan támogatni a felvidéki magyarság közösségi és politikai törekvéseinek megvalósítását.
Az államtitkár rámutatott: "a felvidéki magyarság intézményhálózatán belül, a magyar nemzeti megmaradás tekintetében kiemelkedően fontos szerepük van az oktatási intézményeknek, mivel a magyar nyelvű oktatás olyan érték, amelyet körömszakadtáig védeni és védelmezni kell."
Ahogy kifejtette, a Kárpát-medencében 230 ezer gyermek részesül oktatási és nevelési támogatásban Magyarország jóvoltából. Ezen kívül a Selye János Egyetem is támogatásban részesül kutatási programjai és működése érdekében. "Az egyetem fenntartását mind a magyar, mind a szlovák állam segíti, mivel mindkét ország értékeli, hogy itt magyar fiatalok tanulhatnak, és a jövőben a két nemzet érdekében kamatoztathatják tudásukat" - tette hozzá.
A konferencia középpontjában a helyi magyarság helyzetének felmérésére irányuló kutatás állt. Ezzel kapcsolatban Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: "Egy ilyen kutatás nem lehet öncélú; csak akkor nyer értelmet, ha az eredményekből konkrét feladatok és akciótervek születnek, amelyek cselekvésre ösztönöznek, hogy valódi előrelépést érhessünk el."
A rendezvényen köszöntőt mondott Gubík László, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke is, aki arról beszélt, hogy egy számbeli kisebbségbe sodródott nemzeti közösség politikai pártjának az érdekképviselet ellátásán és a közösségépítésen túl a szakmai politizálásban is élen kell járnia. A jövő évre tekintve azt mondta: "azt kívánja, hogy 2025 legyen a közösségi kohézió, a szakmai síkra helyezett párbeszéd és ezek által a Felvidék talpra állításának éve."
