Nagy István: A gazdák reményei A gazdák világában mindig jelen van a bizakodás, hiszen a földművelés és az állattartás olyan ágazatok, ahol a jövőbe vetett hit elengedhetetlen. Minden új évszak és terményciklus új lehetőségeket tartogat, és a gazdák foly

Az elmúlt években nagy kihívásokkal szembesülő szántóföldi növénytermesztésben idén - ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény -, de legalább több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajos növények piaca. A tavalyi év második felétől nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ami annyi stabilitást hozott, hogy a 2023-assal szemben az idei nyári aratás előtt már nem jelentkeztek raktározási problémák - jelezte a Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában Nagy István.

A jelentések szerint az állattenyésztés területén kedvező fejlemények tapasztalhatóak, amelyeket részben az alacsonyabb gabonaárak, részben pedig a gazdálkodók likviditását támogató és a fejlesztéseket elősegítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetünk. 2024 első tíz hónapjában a magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye kiemelkedően növekedett az európai uniós összehasonlításban, sőt, a juh- és szarvasmarha élőállat-export is bővült. A baromfiszektorunkban azonban a madárinfluenza kihívások elé állítja a víziszárnyas-ágazatot. A brojlerhizlalás terén viszont a magas fokú integráció és a hagyományos sikeresség jellemzi a szektort. A pulykaágazat lehetőségei javulni látszanak, ami különösen időszerű, hiszen itt az utóbbi időszakban csökkenő tendencia volt megfigyelhető. A lengyel állománypusztulás következtében most lehetőség nyílik a magyar pulyka számára, hogy érvényesüljön az európai piacokon, ráadásul a csirkeágazat is profitál a helyzetből, mivel a magyar pulyka nem tudta kielégíteni a felerősödött keresletet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, harmadik negyedéves GDP-jelentése aggasztó csökkenést mutatott a mezőgazdaságban, amelyre Nagy István is reagált. Kiemelte, hogy a GDP-hez történő hozzájárulás mindig is egy relatív mutató, amelyet érdemes korábbi időszakokhoz viszonyítani. Az előző évben tapasztalt történelmi aszályhoz képest a tavalyi eredmények kiemelkedőnek számítottak, és a legújabb számok is ezen a háttéren értelmezendők. A visszaesés fő okaként a nyári aszály hatását emelte ki, amely jelentősen befolyásolta a szántóföldi növény- és gyümölcstermesztés terméshozamait, így a tavalyi évhez képest az elvárt mennyiségek nem teljesültek. Bár az inputfelhasználás enyhe növekedést mutatott, ez paradox módon a hozzáadott érték csökkenéséhez vezetett, amit az állattenyésztés kedvező teljesítménye sem tudott kompenzálni.

Arra, hogy a gazdák szempontjából milyen volt az év, azt felelte: a növénytermesztésben a felvásárlási árak még nem érték el azt a szintet, ami a gazdák döntő hányadának jövedelmezőséget eredményezett volna, kedvező folyamat volt az inputanyagárak lefelé történő korrekciója és a raktárkészletek apadása. Ami fontos, hogy akik tudtak változtatni, akár sikeresen diverzifikálták termelésüket, ott gyakran pozitív lett az eredmény. Kitért a jövedelempótló agrártámogatások fontos szerepére is, a rekordmértékű előlegfizetés sok gazdálkodó számára jelentett idén érdemi segítséget.

A toxinmérések kapcsán az agrártárca bejelentette, hogy felülbírálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát. Erre azért van szükség, mert ebben a kérdésben hitelességi problémát érzékel a tárca. A gazdák tapasztalata az, hogy ha ugyanazt a tételt három különböző időpontban bevizsgáltatják, akkor előfordul, hogy az első két vizsgálatnál határérték fölötti toxintartalmat mérnek, aztán a harmadiknál mégis csak jó eredményt kapnak. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen volt az első kettő eredmény.

A mérésnek jelenleg csak az eredményét közlik a gazdával, elérhető vizsgálati módszerből pedig több is van.

A pályázati túligénylés ügyében kifejtette: egyértelmű, hogy a teljes támogatási időszakra tervezett beruházási forrásokat most kell optimálisan kihasználni. Ez a különleges lehetőség, amely a magyar mezőgazdaság modernizálásához, valamint a feldolgozó- és élelmiszeripar fejlődéséhez elengedhetetlen, nem ismétlődik meg. Éppen ezért fontos, hogy minden lehetőséget maximálisan kihasználjunk.

A részletezés folyamata során alaposan kifejtjük a témát, megvilágítva annak különböző aspektusait és mélységeit. Ez lehetővé teszi, hogy a közönség jobban megértse a mondanivalónkat, és elmélyüljön a részletekben. A részletek kiemelése segít abban is, hogy a mondanivalónk gazdagabbá és érdekfeszítőbbé váljon, hiszen a pontos és alapos leírások révén a hallgatóság vagy az olvasó könnyebben kapcsolódik a témához.

Már az előző uniós ciklus során is kedvező támogatásokban részesültek a nagyobb élelmiszeripari projektek, ami egyértelműen tükröződik az export szerkezetében. Az agrárexporton belül a feldolgozott termékek aránya 74 százalékra emelkedett, míg a másodlagosan feldolgozott termékek részesedése 31-ről 42 százalékra nőtt, jelezve, hogy egyre értékesebb termékeket exportálunk. A magyar élelmiszeriparnak azonban még hosszú utat kell bejárnia. A 2021-es adatok szerint 2010 óta a magyar élelmiszeripar termelékenysége a hetedik legnagyobb mértékben nőtt az uniós tagállamok között, ha a teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéket nézzük, de így is csupán a 21. helyen állunk, sok más kelet-európai országgal egy szinten. Két év múlva érdemes lesz visszatérni erre a kérdésre, hiszen az előző és az új pályázatok által várhatóan jelentős fejlődésen megy keresztül az iparág.

Európai szinten egyre sürgetőbbé válik a mezőgazdasági szektor elöregedése, amely a gazdálkodók körében tapasztalható problémák középpontjában áll. Az uniós diskurzusban ez a téma kiemelt figyelmet kap, hiszen a fiatal generációk bevonzása és megtartása elengedhetetlen a jövőbeli fenntarthatóság szempontjából. A gazdálkodás vonzerejének növeléséhez alapvető, hogy a fiatalok jövedelmezően tudjanak dolgozni a szektorban, ezért mindent meg kell tenni az akadályok elhárításáért. E cél érdekében javasolt a családi gazdaságok működési és szabályozási keretének modernizálása, valamint a gazdaságok generációk közötti átadását megkönnyítő új jogszabályok kidolgozása. Ennek következtében nem csupán a gazdálkodók elhalálozása utáni öröklés válik zökkenőmentessé, hanem a termőföld, a gépek és a szükséges szerződések, engedélyek átírása sem jelent majd komoly nehézséget. Az új gazdaságátadási szerződések révén a következő generációk illetékmentesen és áfamentesen juthatnak hozzá a termeléshez elengedhetetlen eszközökhöz, valamint zökkenőmentesen átvehetik a pályázatokat is. Ez a megoldás óriási könnyebbséget nyújt a gazdálkodóknak, lehetőséget teremtve a hosszú távú tervezésre és a mezőgazdasági örökség folytonosságának biztosítására.

A magyar uniós elnökség agrárszempontú mérlegével kapcsolatban Nagy István a következőket emelte ki:

"Egy kiváló lehetőség adódott a magyar elnökség számára, hiszen július 1-jétől töltjük be a soros elnöki pozíciót az év végéig. Abban az időszakban, amikor európai parlamenti választások már lezajlottak, de még nem alakult meg az új összetételű Európai Bizottság. Ezt kiváló alkalomnak találtuk arra, hogy szabadon gondolkozhasson a 27 európai agrárminiszter arról, hogy hogyan képzelik el az agrárium, illetve a közös agrárpolitika jövőjét. A Bizottság igyekezett befolyásolni minket, hiszen a már távozó testület az utolsó időszakában fölkért egy professzort a stratégiai párbeszéd című dokumentum elkészítésére. Ő Peter Strohschneider, akinek semmi köze nincsen a mezőgazdasághoz. Az így elkészült dokumentum alternatívájaként fogadtattuk el a tanácsban azokat a következtetéseket, amely az európai agrárium számára ad iránytűt, merre is kellene haladnia 2027-től, a közös agrárpolitika következő ciklusának kezdetétől. A tagállamok egyöntetűen támogatták a magyar elnökség által javasolt szöveget. Ez példa nélküli eredmény, amely a tagállamok közötti kivételesen erős egységet mutatja, 27 tagállam azonos akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Sikerrel védtük meg a gazdák támogatásait, de a veszély nem múlt el. Brüsszelben továbbra is azon vannak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását és azt Ukrajnának adják! Ezt képviseli Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai is. Ezt nem hagyhatjuk" - jelentette ki Nagy István.