A Költségvetési Tanács jelentős kockázatokat észlel a következő év költségvetési tervezetében.
Húsvét tájékán elkészült a 2026-os központi költségvetésről szóló törvényjavaslat-tervezet. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, április 24-én levelet intézett a Költségvetési Tanács elnökéhez, kérve a tervezet véleményezését. A Horváth Gábor által vezetett háromtagú tanács – melynek tagjai Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke – elemezte a 2026-os költségvetési javaslatot. Bár alapvető kifogásaik nem voltak, számos kockázatot azonosítottak, amelyek figyelembevételére sürgettek.
A 28 oldalas dokumentumban 27 alkalommal szerepel a kockázat szó valamilyen formában. A KT szerint például a kormány gazdasági növekedésről szóló előrejelzése "megvalósulhat, de azt kockázatok övezik". Itt kockázatként emelte ki például az orosz-ukrán háborút, Európa energiabiztonsági problémáit, az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások elhúzódását, de a "kereskedelempolitikai konfliktusokat" és a közel-keleti háború eszkalációjának veszélyét is.
A KT szerint szintén "kockázatok övezik" a hiánycélok megvalósulását is. Veszélyeztetheti a célkitűzést az, ha a gazdasági növekedés nem valósul meg, de az is, ha az uniós források nem áramlanak be olyan mértékben, ahogy arra a kormány számít. A KT egyébként azt is kifogásolta, hogy a költségvetési tervben a kockázatok kezelésére mindössze 100 milliárd forintos tartalékkal számolt a kormány, amely elmaradt a kiadási főösszeg arányában fél százalékos (220 milliárd forintos) értéket előíró szabálytól.
A 2026-os költségvetési tervezet szerint az Egészségbiztosítási Alap számára 1710,9 milliárd forintnyi támogatás állna rendelkezésre. Ez a szám 9,4 százalékkal alacsonyabb, mint a 2025-ös évre tervezett keret. A Kormányzati Tanács véleménye alapján, figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait és a 2025-ös időarányos teljesítést, ez a forrásszint "valószínűleg nem elegendő".
