„Nem akarunk táncoló kéményeket!” – hangoztatják a Duslo vegyi gyár közelében lakók a szélerőműpark ellen.
Mintegy 250 méter magas szélturbinák telepítését tervezik a vágsellyei járás területén, különösen Királyi (Horná Kráľová) és Köpösd (Hájske) határvonalán. Szerdán a kataszterileg érintett területeken, a Vágsellye és a Duslo vegyigyár közvetlen közelében található Mocsonokon lakossági fórumot tartottak, ahol a helyi lakosokat tájékoztatták a projektről. A következő napon, csütörtökön pedig Királyiban folytatódik a párbeszéd, ahol a környező települések lakói gyűlnek össze, hogy megosszák véleményüket és aggályaikat.
A kora esti fórumon igazi kérdésáradat zúdult a lakosok és az agrárvállalkozók részéről. A Green Energy Holding Kft. képviselőivel folytatott eszmecserén Roman Urbánik, Mocsonok polgármestere mellett mindössze három-négy önkormányzati képviselő vett részt a tizenegy fős csapatból.
A vállalkozói elképzelés ismertetéséből kiderült, hogy 5-7 megawatt teljesítményű szélturbinákat állítanának fel a térségben. A 160-170 méter magas tornyokon a háromlapátos turbina átmérője 150-180 méteres lenne. Egy-egy turbina évi 15 ezer megawattóra elektromos energiát termelne ki, a szélerőműpark összesen évi 120 ezer megawattórát. A cég 25 éve foglalkozik szélerőművek telepítésével. 5 szélerőművük van Szlovákiában, ezen kívül lokális naperőművek telepítésével foglalkoznak.
A Királyi és Köpösd területére tervezett szélerőműparkkal kapcsolatos folyamat 2021 őszére vezethető vissza, akkor még Köpösdön kettő, Királyiban hat tornyot terveztek. Időközben tervezett 8-ról 7-re csökkentették a tornyok számát. Jelenleg az előkészületi fázisnál tartanak, folyamatban van a környezeti hatásvizsgálat.
Ludovít Čerešnák mérnök helyi lakosként fontosnak tartotta elmondani, hogy véleménye szerint elegendő elektromos energiát állítunk elő az országban, még eladásra is jut, semmi szükség arra, hogy tönkretegyék a lakókörnyezetüket. Elmondása szerint az elektromos energia 65-70 százalékát ma az atomerőművek, a vízerőművek annak 14 százalékát állítják elő, de a nap- és szélenergia alig 5 százalékot termel.
A nyitrai és nagyszombati térség hazánk energiaellátásának körülbelül 80%-áért felelős, köszönhetően két atomerőműnek és számos vízerőműnek. De vajon miért lenne érdemes szélerőműveket is telepíteni ebbe a régióba?
- tette fel a kérdést Čerešnák.
Milan Gier, a mocsonoki szövetkezet agronómusa és agrárvállalkozója, felhívta a figyelmet egy fontos kérdésre. Kiemelte, hogy nemcsak a mezőgazdasági vállalkozóknak, hanem az önkormányzatoknak és egyházaknak is érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogyan hasznosítják a földterületeiket a jövőben.
"Tudtad, hogy a szélturbina magasan a Duslo legmagasabb kéménye fölé nő majd? Nincs az a pénz, amiért én ezt el tudnám fogadni. Sem agrárvállalkozóként, sem pedig lakosként nem vagyok meggyőződve arról, hogy szükségünk van ilyen zöldenergiára. Nincsenek szükségünk mozgó, táncoló kéményekre; nekünk épp elég az, amit a vegyi gyárból látunk. Ráadásul ez még csak az első lépés, mivel a szélturbinák telepítése tovább folytatódik, és nem lesz megállás. Mezőgazdasági vállalkozóként észrevettem, hogy a szélerőművek környékén olyan növények termesztését ajánlják, amelyek nem vonzzák a madarakat. Ilyenek például a búza, a rozs, az árpa vagy a napraforgó. Ez alapján csak réteket és legelőket alakíthatunk ki, de ezen a területen a hagyományos állattartás nem elterjedt. A helyi szövetkezet több mint 4000 hektáron gazdálkodik, ám nemcsak ez a terület, hanem a saját földjeink is gyorsan értéktelenné válhatnak" - fogalmazott Gier.
A fórum résztvevői megtekinthették a kultúrház csarnokában a különféle műszereket, amelyekkel a hangot, a vibrálást mérik a szakértők. Ám miután kiderült, hogy Szlovákiában ilyen méretű szélturbinák még nem állnak, és a méréseket Ausztriában végezték, azt nehezményezték a lakosok, hogy a fórumra nem hívtak meg olyan egészségügyi szakértőket, akiktől még többet megtudhattak volna az esetleges egészségre káros hatásokról.
A találkozón jelen volt Daniel Slobodan Máčovský, az Igazság a szélerőművekről kezdeményezés megalapítója, aki egy kisfilmet vetített a résztvevőknek. A vetítés során a megújuló energiaforrások környezetre és a környéken élő közösségekre gyakorolt hatásait tárgyaló beszélgetést osztott meg a lakosokkal, amelyet a csehországi Potšát városában rögzítettek. Itt a helyiek számára különösen problémát jelentett egy 150 méter magas szélturbina, amely komoly aggodalmakat keltett a közösség tagjaiban.
Az Igazság a szélerőművekről weboldalán található információk szerint a mozgalom 2020-ban alakult, kezdetben a világjárvány okozta korlátozások ellen protestálva. "2020-ban, a 21. század legszélesebb körű korlátozásainak idején, a Sitnyai lovagok csoportjaként léptünk színre, és megalapítottuk a SZABADSÁG 2020 mozgalmat. Kidolgoztuk a Szabadság és Egészség Sitnyai Kiáltványát. A világjárvány véget ért, s így számunkra nem maradt lényeges ügy, amelyet meg kellene oldanunk. Az idő múlásával azonban új fenyegetés jelent meg: a szélerőművek. A házainktól csupán néhány száz méterre tervezett, impozáns, 250 méter magas létesítmények újra felkeltették az érdeklődésünket. Halkan, szinte észrevétlenül, ahogy a mondás tartja, a bokrok mögött, lopakodva, de annál aggasztóbban kezdett terjedni a szélvész" - olvasható a mozgalom bemutatkozásában. Emellett a weboldalon számos elterjedt tévhit és álhír is szerepel, amelyeket több szakértő már megcáfolt, köztük az Új Szónak is.
