Izrael önreflexiót végzett.
A hadsereg (IDF) saját kezdeményezésére indított nyomozást, hogy a jövőben elkerülhessék a hasonló kudarcokat.
Bár a vezetőség a birtokába került információk tükrében megkérdőjelezhette volna ezt a megközelítést, sőt, vitát is kezdeményezhetett volna róla, végül mégsem tette - állapította meg a hadsereg. Az IDF bírálta, hogy a Gázai övezetből érkező fenyegetést másodlagosnak tekintették, és hogy a Hamásszal zajló konfliktust úgy próbálták kezelni, hogy nem kínáltak a palesztin lakosságnak semmiféle alternatívát a szervezettel szemben.
Az izraeli vezetés a fejlett technológiával ellátott hírszerzés rabja lett, miközben a Hamász középkori jellegű támadást készített elő. A hírszerzés eredményei nem jutottak el a megfelelő időben a megfelelő emberekhez, és ha eljutottak is, helytelenül elemezték azokat a megszilárdult hibás koncepció alapján.
A terrorszervezet főhadiszállásán talált dokumentumok és a foglyul ejtett palesztin fegyveresek kihallgatásai alapján a Hamász már 2014 óta készült egy nagyszabású támadásra. Jahja Szinvár, a szervezet vezetője megválasztása után előállt a "Jerikó falai" nevű tervvel, és 2018-ban erőszakos összecsapásokat provokált a határon, hogy ezzel arra sarkallja Izraelt: a palesztinok életkörülményeinek javítására koncentráljon, miközben a Hamász saját katonai szárnyának megerősítésére összpontosít.
A Hamász sikeresen rávette Izraelt a megtévesztésre, így a hírszerzés figyelmen kívül hagyta a vészjósló jeleket. Az utolsó két év során a Hamász felgyorsította a támadásra való felkészülést, és vezetése 2022 áprilisa óta többször is megvitatta a lehetséges akció indítását. Bár 2022 májusában a Jerikó falai terv már ismert volt Izraelben, és azt a katonai hírszerzés vezetője, a déli parancsnokság főparancsnoka, valamint a Gázával szomszédos területek hadosztályának parancsnoka is látta, nem tartották azt a Hamász hadműveleti tervének. Meglepetésszerű támadás esetén legfeljebb 70 fegyveres akcióra számítottak. A katonai jelentés a kutatási részleg felelősségét emeli ki a figyelmeztetés hiányáért, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kudarc "a politikai és katonai koncepciók rendszerének egészéből" ered, az alapfeltevés pedig az volt, hogy a Hamász egy pragmatikus szereplő, akivel "alkut lehet kötni".
A 2023. október 7-i eseményeket követően végzett elemzés során kiderült, hogy az IDF reakciója számos hiányosságot mutatott. A parancsnokok nemcsak a helyzet súlyosságát nem ismerték fel időben, hanem az egységek irányítása is problémás volt. A csapatok késlekedtek a kiérkezéssel, és felkészültségük is elmaradt a váratlan kihívásoktól. E hibák következményeként a Hamasz terrorista csoportja több száz civil és katona életét oltotta ki, emellett 251 embert hurcoltak el a Gázai övezetbe.
Az első hullám során 1175 jól képzett terrorista érkezett, akiket délután négy óráig 5-6000 további fegyveres követett, akik szintén aktívan részt vettek a mészárlásban és a fosztogatásban. Ekkor 1400 rakétát lőttek ki Izrael irányába az övezetből. A déli egységek korábbi parancsnoka, aki a múlt hónapban visszavonult, elismerte, hogy a terrortámadás napján nem volt tisztában a harci helyzettel, és túlságosan nagy súlyt helyezett azokra az értékelésekre, amelyek azt sugallták, hogy a Hamásztól nem várható hirtelen támadás. A légierő is csak három órával a támadás reggel fél hétkor kezdődő eseményei után kezdte el felismerni a helyzet súlyosságát.
A gépek délelőtt 11 óráig mintegy száz csapást hajtottak végre, a drónok ötvenet. A pilóták nehezen tudtak különbséget tenni a terroristák és az izraeli civilek között, a vadászpilóták pedig féltek támadni a terroristák által ellepett kibucokat. A haditengerészet az övezet partjaitól az izraeli partokhoz eljutó hét terroristahajó közül ötöt eltalált, a fedélzetükön lévő 38 terrorista közül 22 meghalt, de 16-an bejutottak Izraelbe a tenger felől, ahol aztán meggyilkoltak 17 civilt.
