Nyugdíjkorhatár 2025: Hogyan változik a férfiak és nők nyugdíjkorhatára? 2025-ben jelentős változások várhatóak a nyugdíjkorhatár terén, amelyek a férfiakat és a nőket egyaránt érintik. Az új szabályozások célja, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát

Az öregségi nyugdíj korhatárának meghatározása 2025-ben is a 1997. évi LXXXI. törvény keretein belül történik. Ez a jogszabály irányadó mind a nők, mind a férfiak esetében, és alapvetően befolyásolja, mikor lehet jogosult valaki a nyugdíjra. A nyugdíjkorhatár emelését a törvény 18. §-a részletezi, amelyet cikkünk során alaposan áttekintünk. Milyen változásokra számíthatunk a nyugdíj korhatár kapcsán Magyarországon 2025-ben? A nyugdíj korhatár kalkulátorunk a cikk végén segít eligibilitásának pontosabb megértésében.

A nyugdíjkorhatár számos olyan okból szükséges, amelyek kapcsolódnak a társadalom és a gazdaság működéséhez. Az alábbiakban néhány fő okot sorolok fel:

- Növekvő élettartam: Az emberek átlagos élettartama az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként a nyugdíjasok hosszabb ideig élnek nyugdíjban, ami hosszabb időre van szükség a nyugdíjrendszer fenntartásához. A nyugdíj korhatár emelése lehetővé teszi, hogy a nyugdíjrendszer továbbra is fenntartható maradjon.

Demográfiai trendek: A népességstruktúra folyamatosan átalakul, és a munkaképes korú egyének aránya csökkeni látszik. Ez a helyzet arra vezet, hogy egyre kevesebb aktív dolgozó felel a nyugdíjasok eltartásáért. A nyugdíjkorhatár emelése lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók hosszabb ideig maradhassanak a munkaerőpiacon, ezzel is hozzájárulva a gazdasági fejlődéshez.

A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás érdekében. Ahhoz, hogy elkerüljük a költségvetés túlzott megterhelését, elengedhetetlen, hogy a nyugdíjak rendszere kiegyensúlyozott legyen. A nyugdíjkorhatár emelése egy lehetséges megoldás, amely hozzájárulhat a pénzügyi egyensúly fenntartásához, ezáltal biztosítva, hogy a jövő generációi is élvezhessék a nyugdíjrendszer előnyeit.

- Gazdasági hatékonyság: A munkaerőpiacon való aktív részvétel nem csupán a tapasztalatok és a szakértelem megőrzését szolgálja, hanem jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági hatékonyság fokozásához és az innováció ösztönzéséhez is.

A nyugdíjasok saját jólétének megteremtése: Sokak számára a nyugdíjas évek nem csupán a pihenés időszaka, hanem egy új, aktív életforma kezdetét jelentik. Ezen életszakasz alatt lehetőség nyílik új jövedelemforrások keresésére és értékes társadalmi kapcsolatok kialakítására. Az idősebb korosztály számára végzett munka és különféle tevékenységek nemcsak a fizikai és szellemi frissességet őrzik meg, hanem jelentősen hozzájárulnak a nyugdíjasok életminőségéhez és általános jólétéhez is.

A nyugdíjkorhatár és a nyugdíjrendszer sajátos jellemzői Európán belül országonként jelentősen eltérhetnek. Számos tényező, mint például a gazdasági helyzet, a társadalmi normák, valamint az átlagos élettartam alakulása, mind fontos szerepet játszanak a döntéshozatalban. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjkorhatár emelése gyakran a fenntarthatóság és a társadalmi-gazdasági stabilitás megőrzése érdekében történik, hogy a rendszer hosszú távon is működőképes maradhasson.

Nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének meghatározása: egyedi megközelítéssel A nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének megállapítása kulcsfontosságú kérdések, amelyek jelentős hatással vannak az időskori anyagi biztonságra. A nyugdíjkorhatár az az életkor, amikor az egyének jogosulttá válnak a nyugdíjra, míg a nyugdíj összege a munkavállalás során felhalmozott jövedelem és a befizetett járulékok függvényében alakul. E tényezők figyelembevételével érdemes megérteni, hogyan formálja a nyugdíjrendszer mindenki jövőjét, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az egyéni tervezés és a tudatos pénzügyi döntések segíthetnek abban, hogy a nyugdíjas évek valóban a pihenés és a feltöltődés időszaka legyen.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio Checklist egyik korábbi podcastjában osztotta meg gondolatait arról, hogy milyen irányban alakulhat a hazai nyugdíjkorhatár, valamint hogyan történhet a nyugdíj összegének meghatározása a jövőben. Érdemes figyelemmel kísérni az általa megfogalmazott elképzeléseket, amelyek rávilágítanak a nyugdíjrendszer lehetséges változásaira.

A Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.

Az MNB által bemutatott javaslatcsomag számos lényeges nyugdíjjal kapcsolatos elemet tartalmaz:

Melyek azok az elemek a hazai nyugdíj-rendszerben, amit alapjaiban formálna át az MNB?

Dr. Farkas András, a Nyugdíjguru, hangsúlyozza, hogy az MNB alapvetően nem szándékozik radikálisan átalakítani a jelenlegi rendszert. Ez a megközelítés nem feltétlenül negatív, hiszen a nyugdíjrendszer mélyreható módosítása nem valami, amit hirtelen, átgondolatlanul lehetene végrehajtani.

Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni.

Ennek kapcsán talán az egyik legfontosabb megállapítása ennek a javaslatcsomagnak, hogy egy demográfia fordulatra van szükség, mely az MNB szerint abban ölthetne testet, hogy ne a mostani alig több, mint 90.000 gyermek szülessen meg évente, hanem legalább 110.000. (erről részletesen már írtunk, kifejtve azt, hogy hány gyerekre lenne szükség egy családban ahhoz, hogy fenntartható maradjon a népességszám és ezzel a nyugdíjrendszer is - cikkünk: Nincs legalább 2 gyereked, akkor bajban leszel IDE kattintva).

Az MNB javaslatcsonagjának része, hogy a demográfiai fordulatot a nyugdíjrendszer változtatása révén is szeretné támogatni. A javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos.

Mielőtt részletesen belemerülnénk a változásokba, fontos, hogy áttekintsük, milyen keretek között működik jelenleg a hazai öregségi nyugdíjkorhatár szabályozása.

Az öregségi nyugdíj jogosultságának megállapítása általában a törvényben meghatározott életkorhoz és a befizetett nyugdíjjárulékokhoz kötődik. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság Magyarországon a következőképpen alakul: a nők számára 65 éves kor, míg a férfiak esetében is egyre inkább ez az életkor válik általánossá, azonban a korábbi években a nők esetében ez alacsonyabb volt. Fontos figyelembe venni, hogy a nyugdíj mértéke a munkában eltöltött évek számától és a befizetett járulékok összegétől is függ. Az öregségi nyugdíj megszerzésének pontos dátuma tehát több tényezőtől függ, beleértve a jogszabályi változásokat is. Ha valaki szeretné tudni a pontos részleteket, érdemes a nyugdíjbiztosító hivatalos tájékoztatóját átnézni.

Az öregségi nyugdíj megállapítása attól a naptól kezdődik, amikor az összes, a törvény által előírt jogosultsági feltétel teljesül. Amennyiben az igénylő számára munkanélküliség miatt járó ellátást folyósítanak, úgy az öregségi nyugdíj legkorábban a munkanélküli ellátás megszüntetését követő napon válik esedékessé.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta, a törvény által meghatározott keretek között zajló fokozatos, sávos nyugdíjkorhatár-emelés következtében az egyes születési évekhez tartozó küszöbértékek évről évre fokozatosan növekedtek. Így a nyugdíjba vonulás feltételei a következőképpen alakultak:

Hány év szolgálati idővel lehet nyugdíjba vonulni?

A magyar jogszabályok értelmében az öregségi nyugdíj mértéke szoros kapcsolatban áll az elismert szolgálati idővel és a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettel. Éppen ezért fontos, hogy minden nyugdíj előtt álló személy tisztában legyen azokkal az időszakokkal, amelyeket a jogszabályok nem számítanak bele a szolgálati időbe, így ezek nem befolyásolják a nyugdíj összegét sem. E részletek ismerete segíthet a tervezésben és a várható juttatások pontosabb előrejelzésében.

A szolgálati idő fogalma alatt azt az időszakot értjük, amely során a biztosított személy nyugdíjjárulékot volt köteles fizetni, vagy amely időszakban önkéntesen hozzájárult e járulékokhoz egy megállapodás keretében. Ezen kívül a törvény külön szabályozza azokat az időszakokat, amelyek szolgálati időnek minősülnek, de nem állnak kapcsolatban a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel.

Magyarországon az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak, akik legalább 20 évnyi szolgálati időt tudnak felmutatni.

Milyen szempontok alapján formálja véleményét az MNB javaslatcsomagja, és mit mondanak erről a szakértők?

A jövőben lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedni fog, de a pontos mértékét még nem lehet megmondani. Számos tényező befolyásolhatja ezt a döntést, például a demográfiai változások, a gazdasági helyzet és a társadalmi igények. A tervezett emelkedés mértéke várhatóan fokozatos lesz, lehet, hogy évről évre néhány hónappal növelik a korhatárt, de konkrét számokat még nem határoztak meg. Érdemes figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat és a kormányzati bejelentéseket a témában.

A hazai nyugdíjkorhatár kérdése izgalmas és fontos téma, amelyben a Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy a magyar nyugdíjrendszert közelebb hozza az európai normákhoz. Ennek keretében javasolják, hogy a nyugdíjkorhatár ne csupán statikus adat legyen, hanem dinamikusan, a várható élettartam változásaihoz igazodjon. Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy a rendszer rugalmasabban reagáljon a demográfiai trendekre, ezáltal biztosítva a fenntarthatóságot és a nyugdíjak stabilitását.

Ez az ötlet teljesen támogatandó - érvel a Dr. Farkas András -, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak (lásd előző bekezdésünket). 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év.

Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre urottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral.

Körülbelül tíz év áll előttünk, amikor a jelenlegi nyugdíjkorhatárt nem szükséges módosítani. Azonban egyetértek a Magyar Nemzeti Bank véleményével, miszerint ha a jövőben elérkezik az idő a korhatár felülvizsgálatára, akkor célszerű lenne elkerülni a merev, fix nyugdíjkorhatár megállapítását. Sokkal racionálisabb megoldás lenne, ha a nyugdíjkorhatár a várható életkilátások és az életkor függvényében alakulna.

Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíj korhatár emelkedést von maga után.

A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. És ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, hiszen mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében.

Egy figyelemre méltó példa, hogy a 65. életévüket betöltő férfiak (akik szerencsés módon még köztünk vannak) körülbelül 14,5 évnyi nyugdíjas időszakkal számolhatnak. Az adatok alapján ennek az időszaknak a felét egészségesen élhetik meg.

A hölgyek helyzete még aggasztóbb, mint amilyennek elsőre tűnik — bármilyen meglepő is ez. Statisztikailag nézve, 65 éves korukban még több mint 18 év vár rájuk, ám ebből mindössze 8 évet töltenek el egészségesen. A fennmaradó időszakban pedig több mint 10 évet küzdenek súlyosabb betegségekkel.

Ha az adatokat figyelmen kívül hagyják a nyugdíjkorhatár szabályozásakor, az súlyos következményekkel járhat. Előfordulhat, hogy a nyugdíjasok egészségi állapota jelentősen romlik, hiszen sokan akkor vonulnak vissza, amikor már nem érzik magukat jól. Ez pedig nem csupán egyéni szempontból aggályos, hanem társadalmi szinten is komoly problémát jelent, amellyel sürgősen foglalkozni kellene.

A rendszer egyik jelentős kihívása, hogy a nyugdíjkorhatár emelése következtében sok olyan ember, aki már a nyugdíjas kor küszöbén áll, vagy éppen azon túl van, olyan nehéz helyzetbe kerülhet, hogy önhibáján kívül képtelen folytatni a munkát. Ez a helyzet súlyosan érintheti a megélhetésüket, hiszen nem tudják biztosítani saját eltartásukat.

Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt.

Hazánkban, ha valaki a nyugdíjkorhatár előtt, mondjuk 62 vagy 63 évesen, súlyos betegséggel küzd vagy megrokkan, akkor nem áll módjában nyugdíjba vonulni, még akkor sem, ha más nyugat-európai országokban léteznek olyan lehetőségek, amelyek ezt megengedik. Ezekben az államokban az érintettek akár csökkentett nyugdíjjal, azaz ún. malus-szal is elmehetnek nyugdíjba, vállalva, hogy később alacsonyabb összegű ellátásban részesülnek. Sajnos itthon ez a lehetőség nem adott, így a nehéz helyzetben lévő emberek kénytelenek várni a nyugdíjkorhatár elérésére, ami jelentős terhet ró rájuk.

A magyar nyugdíjkorhatár-emelés kapcsán jelenleg két jelentős kihívás áll előttünk, amelyeket sürgősen kezelni szükséges.