Az Oeconomus elemzése szerint a társasági adó emelése rendkívül kedvezőtlen következményekkel járna. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a vállalatok számára ez a lépés katasztrofális hatásokat vonhat maga után, hiszen csökkentheti a befektetési kedvet, val

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint komoly következményekkel járna, ha a Tisza Párt a kormányra kerülés esetén a társasági adót a jelenlegi 9%-ról 25%-ra emelné. Az alapítvány hangsúlyozza, hogy egy ilyen jelentős adóemelés kedvezőtlen hatással lenne a külföldi tőke beáramlására Magyarországon. Az új adóterhek csökkenthetik a vállalkozások kedvét a befektetések iránt, ami hosszú távon a nemzetgazdaság egészére nézve is súlyos következményekkel járhat.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése az Index cikkére hivatkozik. A portál a Tisza Párt szakértőinek munkáját ismerő forrásra utalva írt arról szeptember 11-én, hogy 25 százalékos társasági adót és háromkulcsos nyereségadót vezetne be az ellenzéki párt, amely viszont többször is tagadta az Index értesülését.

Az Oeconomus tanulmánya rávilágít, hogy Magyarországon a külföldi tőkeberuházások az utóbbi másfél évtizedben folyamatosan növekedtek. A 2012-ben bevezetett keleti nyitás külgazdasági stratégiája kiemelt célként tűzte ki a kelet- és közép-ázsiai tőkeáram növelését, amelyhez számos megállapodás is társult európai nagyvállalatokkal. Ennek a tőkeáramlás diverzifikálásának következtében a nettó tartozásállomány, amely 2008-ban 16 639 milliárd forintot tett ki, 2023-ra már 41 149 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon működő külföldi cégek tőkeállománya két és fél szeresére emelkedett az időszak alatt.

A tőkeáramlás növekedését a stabil politikai helyzet, a kedvező adózási feltételek kialakítása, valamint a banki és pénzügyi infrastruktúra erősítése segítette elő. A területi eloszlás szerint a legtöbb külföldi vállalat Budapestre összpontosul, ahol 2023-ban összesen 15 258 céget regisztráltak. A vármegyék közül Győr-Moson-Sopron emelkedik ki, hiszen itt 1145 külföldi vállalat működik az év során.

Az alapítvány statisztikái alapján 2008-ban Magyarországon a külföldi irányítású leányvállalatoknál összesen 627 431 fő dolgozott, míg 2023-ra ez a szám már 776 891 főre emelkedett. Ez a közel 20%-os növekedés hozzájárult ahhoz, hogy a 2010-es 10,8%-os munkanélküliségi ráta az évtized végére 4,1%-ra csökkent. Az Oeconomus figyelmeztet arra, hogy ha adóemelésre kerül sor, akkor nagy valószínűséggel a munkáltatók vagy teljesen megszüntetik a munkaviszonyokat, vagy olyan mértékű racionalizálásra kényszerülnek, ami drasztikusan csökkenti a dolgozók számát.

A foglalkoztatottak mellett a termelési értékek esetén is dinamikus növekedés figyelhető meg a külföldi irányítású nagyvállalatok esetén. A 2023-as adatok szerint az összes Magyarországon működő vállalkozás az összes nemzetgazdasági ágban 113 344 207 millió forint termelési értéket ért el. Ebből a külföldi irányítású leányvállalatok 59 157 884 millió forintnyi értéket képviseltek, a teljes érték 52 százalékát.

Egy másik fontos szempont, amit a gazdaságkutató hangsúlyoz, hogy a hazánkban működő külföldi leányvállalatok működését számos hazai kis- és középvállalat támogatja, akár beszállítói szerepben is. A társasági adó emelése nemcsak a külföldi irányítás alatt álló magyarországi cégek helyzetét nehezítené meg, hanem a hazai vállalkozások számára is további terheket, növekvő kiadásokat eredményezne.

Adóemelés következményeként a munkaerő létszámának csökkenése elkerülhetetlenül a termelési kapacitás csökkenéséhez vezetne.

A társasági adó emelésének lehetősége, ahogy az Oeconomus összegzése is rámutat, kedvezőtlen hatással lenne a külföldi tőke beáramlására Magyarországon. Ez a lépés jelentősen visszafogná a vállalkozói kedvet, mérsékelné a versenyt, és végső soron a nemzetgazdaság egészére is negatívan hatna. Fontos megemlíteni, hogy a versenyképesség megőrzésének kulcsa a kedvező adózási környezet és a kapcsolódó tervezhetőség fenntartása.