Orbán Balázs megjegyezte, hogy a háború elhúzódása fokozza a békefolyamat bonyolultságát, és egyre nehezebb lesz a konfliktus rendezése. Ahogy telik az idő, úgy nő a feszültség és a nehezen megoldható problémák száma, ami megnehezíti a tartós megoldás meg
Európának a béke állapotára van szüksége, nem pedig háborúra, hiszen bármilyen irányban is alakuljon a konfliktus, a kontinens elkerülhetetlenül veszíteni fog - emelte ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Rubicon Intézet által szervezett Békekonferencián, amely szombaton zajlott Budapesten.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentőségénél fogva túlmutat a biztonság szakpolitikai szintjén. A konfliktus lezárása elemi európai érdek, kritikus és kulcsfontosságú, hogy ez minél előbb megtörténjen - jelentette ki.
Emellett megemlítette, hogy a békekötés témájában létezik egy gazdag szakirodalom, amely számos értékes tanulsággal szolgál a konfliktusok megoldása és a tartós béke megteremtése terén.
Az egy évnél hosszabb ideig elhúzódó államközi háborúk a legkritikusabbak, mivel ezek gyakran évtizedekig tartanak, és minél hosszabb ideig tart a konfliktus, annál nehezebb a békefolyamat megindítása. Ezen a ponton a szakértők hangsúlyozzák, hogy a legvéresebb és legintenzívebb összecsapások azok, amelyek mellett nincsenek párhuzamosan folyó tárgyalások.
A politikai vezető kiemelte, hogy a tárgyalások megkezdéséhez nem elengedhetetlen egy kész, végleges béketerv, hiszen az elsődleges lépés a tűzszünet megvalósítása. Szerinte a béke eléréséhez nem a szankciók és fenyegetések, hanem a nyílt kommunikáció, a tűzszünet bevezetése és a közvetítők aktív részvétele szükséges - hangsúlyozta.
Beszédében elmondta, hogy egy világrendszerváltás kellős közepén vagyunk, a fennálló világrend gyökeresen alakul át. A világrendszer sosem statikus, mindig dinamikus, de évszázados távlatban gondolkozva és évtizedes dimenziókat kinyitva az látható, hogy "földindulásszerű" átalakulás zajlik - érvelt.
Kiemelte, hogy a leköszönő világrend unipoláris jellege a neoliberális értékek globális elterjesztéséről szólt. Ennek a világrendnek a végét az tette szükségessé, hogy világossá vált: nem működik megfelelően, nem képes hatékonyan ellátni feladatait, és számos hiányossággal küzdött. Ezek a problémák végül a meglévő állapot megváltozásához vezettek - tette hozzá.
Orbán Balázs kiemelte, hogy az új világrend megformálódásának fő mozgatórugója a Nyugat és Kelet közötti hatalmi egyensúly eltolódása.
Felkészülnünk kell a szuverenitás új korszakára, ahol a középpontban az áll, hogy ki a szuverén szereplő. Az ilyen szereplők mozgását a nemzeti érdekek fogják irányítani – hangsúlyozta. A politikai színtéren, különösen a nemzetközi porondon, a legnagyobb kihívás az lesz, hogy az eltérő szuverén hatalmak és a néha összhangban, néha pedig ellentétben álló nemzeti érdekek harmonizáljanak. A nemzetközi rendszerbe visszatér a versengés, ahol egyes országok "ki fognak emelkedni", míg mások "el fognak tűnni" – tette hozzá.
Az új világrendben megkezdődik egyfajta államszervezési versengés - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az országoknak saját belső erőforrásaik kiaknázására kell koncentrálniuk. Csak így tudják megalapozni stratégiáikat, és érvényesülni a globális porondon.
A különböző példák alapos vizsgálata során kifejtette, hogy az Egyesült Államokban 2021. január 20-ig hatalmon lévő demokrata vezetés a blokkosodás stratégiáját választotta válaszul a globális kihívásokra. Ezzel szemben Donald Trump hivatalba lépésével, valamint az általa vezetett, alapvetően eltérő nézőpontokat képviselő csapat kormányra kerülésével ez a megközelítés véget ért. Az új vezetés ugyanis nem szándékozik egy olyan világrendet kialakítani, amely az amerikai és kínai közvetlen konfrontációra épül - tette hozzá.
Kínáról úgy vélekedett, alapvetően szintén nem érdekelt abban, hogy a nemzetközi rendnek a geo- és biztonságpolitikai dimenziója legyen a domináns és alapvetően nem az az érdeke, hogy katonai konfliktusokat gerjesszen és tartson fent. Orbán Balázs kiemelte, Oroszország pedig egy klasszikus "hard power állam", amit a hadiipar, a nehézipar és a nyersanyagok emelnek világhatalmi pozícióba. Indiáról beszélve megjegyezte, hogy a népességrobbanás miatt piaci oldalról is erősödik.
Az Európai Unióra áttérve azt mondta, hogy a második világháború után közös volt az a felismerés, hogy ki kell kapcsolni az Európán belüli nagyhatalmi versengést. Európán belül valóban nincs nagyhatalmi versengés, de a kontinens a világhatalmi versengésből is "kikapcsolta saját magát", ez pedig radikális, brutális, globális pozícióvesztéshez vezetett - mondta.
Beszélt arról is, hogy kialakult egy önfenntartó hatásköri spirál. Ez a spirál abban nyilvánul meg, hogy az uniós intézmények teljesítménye gyenge, de a felmerülő problémákért a tagállamok ellenállását hibáztatják. Az ilyen zűrzavarok megszüntetése érdekében pedig egyre több hatáskört kívánnak átvenni a tagállamoktól, központosítva a döntéshozatalt. Magyarország számára az uniós tagság alapvető gazdasági érdek, ugyanakkor ez a fajta hatáskör-elvonás és a nem megfelelő használat a szuverenitásunkat csökkenti, valamint gazdasági nehézségeket okozhat – emelte ki.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek védelme érdekében fontos megállítani ezt a spirált.
A külpolitikában Brüsszel teljesen elszigetelődött, az európai progresszívek pedig szinte minden globális hatalommal konfliktusba keveredtek – hívta fel a figyelmet. Gazdasági téren is csökken az EU befolyása, lemarad a nemzetközi versenytársak mögött, ami az autonómiáját és a cselekvőképességét is veszélyezteti – emelte ki a helyzet számos problémáját.
Zárásként hangsúlyozta, hogy a magyar nagy stratégia alapköve az, hogyan tudjuk megőrizni és megerősíteni a magyar sajátosságokra és értékekre épülő társadalmi modellt az átalakuló világban.
Hangsúlyozta, hogy a nemzeti modernizáció elengedhetetlen, és a változásokkal szemben nem a félelem vezéreljen, hanem az értékek megőrzésének fontossága.
A szuverenitás védelme azt jelenti, hogy egy közösség képes önállóan alakítani saját sorsát. Csak az maradhat szuverén erőközpont, aki megőrzi döntéshozatali jogkörét, és azokat saját nemzeti érdekeiből vezeti le – fogalmazott Orbán Balázs.
A konnektivitáson alapuló külpolitikai megközelítést elemezve kiemelte, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai során akkor szenvedett el jelentős sérelmeket, amikor egy vagy több nagyhatalmi blokk ellentétes érdekei kereszteződtek a túlélésével és fejlődésével kapcsolatban. A jövő érdekében olyan helyzetet kell kialakítani és fenntartani, amely biztosítja, hogy minden lényeges hatalmi központ elkötelezett legyen Magyarország fennmaradása és erősödése mellett - hangsúlyozta.
