Orbán elérhet egy különleges kívánságot Trumptól, de kérdéses, hogy ezt valóban Rogánra fordítaná - véli Nagy Gábor a Fülkében.
Mire számíthat Magyarország David Pressman utódjától? Mi motiválja Elon Muskot Németországban és Nagy-Britanniában? Miért érdeklik Trumpot Grönland, Kanada és Panama? És valóban hajlandó lenne háborút indítani ezekért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Kacskovics Mihály Béla Nagy Gáborral, a HVG vezető szerkesztőjével folytatott beszélgetésük során.
Egyszerre a leköszönő Joe Biden és a jövő hétfőn érkező Donald Trump érdeme az, hogy Izrael és a Hamász terrorszervezet között tűzszünet jön - jelentette ki Nagy Gábor, lapunk vezető szerkesztője, Világ rovatunk vezetője Fülke című műsorunkban, mikor a két elnök közötti mini-interregnumot, az átmenet hónapjait elemeztük.
Trump beiktatása során számos figyelemre méltó esemény zajlott, amelyek közül kiemelkedik, hogy az új elnök Grönland, Panama, és Kanada vezetőivel is kapcsolatba lépett. Vizsgáljuk meg, hogy miért is lehetnek ezek az országok különösen fontosak számára, és mekkora eséllyel próbálkozik a diplomáciával velük. Először is, Grönland stratégiai jelentőséggel bír az Egyesült Államok számára, hiszen a terület geográfiai elhelyezkedése miatt kulcsszerepet játszik az Északi-sark térségének geopolitikai játszmáiban. Trump az utóbbi években többször is megemlítette a sziget vásárlásának lehetőségét, ami nem csupán gazdasági, hanem politikai szempontból is érdekes lehet számára. Panama esetében a Panama-csatorna mindig is a kereskedelmi forgalom szempontjából kulcsfontosságú pont volt. Trump számára a csatorna kontrollálása vagy a kapcsolatok szorosabbra fűzése lehetőséget adhat arra, hogy az Egyesült Államok befolyását növelje a közép-amerikai térségben, különösen a migrációs válság és a kereskedelmi kapcsolatok alakítása során. Kanada, mint az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere, természetesen szintén a fókuszában állhat. A két ország közötti kereskedelmi megállapodások, mint például az USMCA, illetve a közös határok védelme és a környezetvédelmi együttműködés terén való aktív szerepvállalás kulcsfontosságú Trump politikai törekvéseinek megvalósításában. Kollégánk megfogalmazásában, Trump "nagy szája" és az elképzelései gyakran tűnnek őrültnek, ám érdemes ezeket a kijelentéseket a nyomásgyakorlás stratégiájaként értelmezni. Mindezek alapján világos, hogy Trump diplomáciai mozgalmai nem csupán véletlenszerű próbálkozások, hanem tudatosan megtervezett lépések, amelyek célja az Egyesült Államok nemzetközi pozíciójának erősítése.
Szóba került az ember, akinek önálló külpolitikája van: Elon Musk, aki az utóbbi hetekben sorra avatkozott be a német és a brit belpolitikába is. Musk ellen sokat nem tehet az EU, a világ leggazdagabb emberének azonban volt már pár hobbija (rakéták, közösségi média, mesterséges intelligencia, elektromos autók), amelyek iránt egy idő után lanyhult az érdeklődése. Mark Zuckerberg becsicskulása és a DEI-programok kivezetése mellett pedig Nagy Gábor elmondja, mit kell tudni Bryan E. Leibről, akit a magyar kormánymédia előszeretettel mutat be David Pressman utódjaként - minden alap nélkül.
Nagy Gábor és Kacskovics Mihály Béla nem csupán a megszokott témákról folytattak eszmecserét, hanem arról is diskuráltak, hogy milyen stratégiákkal hozhatók össze az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna a tárgyalóasztalnál.
