Orbán véleménye szerint a szegénység kezelése nem jelent problémát, azonban a KSH adatbotránya után egyértelmű, hogy a valós trendeket már nem lehet pontosan nyomon követni.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Támadt némi zavar az erőben a gyermekszegénységi adatokkal kapcsolatban Orbán Viktor ATV-s interjújában. Miközben a kormánymédiában (amit Orbán felháborodva kér ki, hogy rátolják, nem felelős érte - mondta Rónai Egonnak a miniszterelnök, akinek a nevében adnak utasítást a harcosainak, hogy hova kommenteljenek) azt ünneplik, hogy a Megafon-univerzumon kívül is tud válaszolni a kérdésekre, Orbán egy láthatólag valóban nem egyeztetett kérdésnél váratlanul megtorpant.

Amikor Rónai Egon felvetette, hogy a KSH frissített adatai szerint a gyermekszegénység mértéke hirtelen kétszeresére nőtt a korábbi állításokhoz képest, Orbán először azt válaszolta, hogy nem rendelkezik a pontos statisztikákkal. Ezt követően azt javasolta, hogy ezt a kérdést inkább egy másik alkalommal tárgyalják meg.

"Örömmel készülök fel, és a következő alkalommal térjünk vissza erre a témára, hogy megértsük, hogyan érdemes kezelni azokat a számokat."

- mondta a műsorvezető kérdésére, hogy "hogy lehet ennyi szegény gyerek".

Miután a témára Magyar Péter is ráugrott ("Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök" - posztolta), a kormánykommunikáció gyors kármentésbe kezdett.

"Hát ez teljesen hamis! Az egész egy ÁLHÍR!"

A posztja után Szalai Piroska, a miniszterelnöki főtanácsadó, hangsúlyozta, hogy "több mint 300 ezer gyermek sikerült megmenteni a veszélyeztetettségtől. Ez nem csupán egy átlagos eredmény, hanem kiemelkedő fejlődés a magyar helyzetben. MINDEN MÁS ÁLHÍR!" - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy fontos, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni az álhírek által. "Kérlek, segítsetek abban, hogy a valós tényeket terjesszük, ne az álhíreket!" - zárta mondandóját az NKE gazdasági sikerpropagandájára specializálódott szakértő.

Rónai Egon valóban nem precízen fogalmazott: kijelentette, hogy minden ötödik gyermek mélyszegénységben vagy szegénységgel sújtva él, és hogy ez az adat az Európai Unióban is rendkívül aggasztó. Azonban különböző, a szegénység vizsgálatában alkalmazott mutatókat összekeverve, elindult a hamis hírek terjedése, pedig az alapvető probléma, amire utalt, létező: miután hónapokig tartó szakmai viták zajlottak, a Központi Statisztikai Hivatal kénytelen volt visszamenőlegesen módosítani az adatokat, és ennek következtében a gyermekszegénység egyik kulcsfontosságú mutatója drámai mértékben romlott.

Az ELTE és a TÁRKI kutatói voltak az elsők, akik rávilágítottak, hogy a KSH jövedelmi statisztikái körül komoly anomáliák tapasztalhatók. Évek óta olyan adatokat publikáltak, amelyek alapján úgy tűnt, hogy sok ember alig, de éppen csak a szegénységi küszöb felett helyezkedik el. Ráadásul, a nettó jövedelmek sok esetben meghaladták a bruttó értékeket, ami nyilvánvalóan nonszensz. Hogy ez szándékos manipuláció eredménye, vagy csupán egy elkerülhetetlen véletlen következménye, az még tisztázatlan. Az viszont kétségtelen, hogy a statisztikai hivatal ezzel a közleményeivel évek óta táplálta a kormány által hangoztatott narratívát, miszerint Magyarországon folyamatosan csökken a relatív szegénység.