Orbán Viktor kijelentette, hogy a háború most a legkritikusabb fázisába lépett, ezért a Védelmi Tanács összehívása elengedhetetlen.
Az orosz-ukrán konfliktus legfrissebb eseményei nyomán Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a Védelmi Tanács ülését, hogy megvitassák a helyzet alakulását és a szükséges lépéseket.
A háború most a legkritikusabb fázisába jutott, ezért ma reggel összeült a Védelmi Tanács, hogy megvitassuk a helyzet sürgető kérdéseit.
Orbán Viktor Facebook-oldalán így fogalmazott: "Kérem, hogy mindannyian találjunk módot arra, hogy kifejezzük egyediségünket!"
A Védelmi Tanács egyedi szerepet játszik a kormányzati döntéshozatalban, mivel speciális hatáskörrel rendelkező politikai fórumként működik. Elnökét a miniszterelnök tölti be, míg a tanács titkári feladatait a nemzetbiztonsági főtanácsadó látja el.
A Védelmi Tanács összetétele magában foglalja a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító minisztert, a belügyminisztert, a honvédelmi minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a miniszterelnök által kijelölt nemzetbiztonsági főtanácsadót. A Tanács üléseinek állandó meghívott résztvevője a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, aki szintén fontos szerepet játszik a döntéshozatalban.
A Védelmi Tanács ülésének összehívására akkor került sor, amikor Joe Biden amerikai elnök a hétvégén zöld lámpát adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat használjon orosz területek ellen. Keddre Kijev már meg is indította az első ilyen akciót, amely célpontként egy brjanszki lőszerraktárt választott ki.
Moszkva kedden jelentős módosítást hajtott végre nukleáris doktrínájában. Az új szabályozás szerint Oroszország atomfegyverek alkalmazására is lehetőséget kap, ha egy nukleáris fegyverekkel nem rendelkező, de ilyen fegyverekkel rendelkező ország által támogatott állam támadást indít ellene. E változtatás világosan az Egyesült Államokra és az általa segített Ukrajnára irányul. További lényeges változás, hogy ha egy katonai szövetség vagy koalíció tagja agressziót követ el, az automatikusan az egész szövetség elleni agressziónak minősül.
Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter kedden kifejtette, hogy a nukleáris fegyverek célja nem más, mint a nukleáris háború elkerülésének biztosítása. Ezzel szemben a Pentagon és a francia külügyminiszter is csupán üres szavaknak tekintette az orosz oldalról érkező nukleáris fenyegetések hangzását.
