Oroszország titokban tartja a demográfiai adatokat, így a születések és halálozások pontos számát mostantól elérhetetlenné vált.

Május és július között Oroszország Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálata (Rosstat) fokozatosan leállította a legfontosabb demográfiai adatok közzétételét. Először a valós idejű regionális statisztikák tűntek el, amelyek a születésekről, halálozásokról, házasságkötésekről és válásokról szolgáltattak információt. Június végén pedig a Rosstat bejelentette, hogy nem hozza nyilvánosságra a 2024-es végleges halálozási adatokat sem. Ez a lépés precedens nélküli, és a Meduza híradása szerint komoly aggodalmakat vet fel a demográfiai helyzet átláthatóságával kapcsolatban.

A 2022-es és 2023-as adatok összehasonlítása korábban lehetőséget adott a statisztikusoknak arra, hogy meghatározzák az Ukrajna ellen vívott háborúval összefüggő többlethalálozások számát, ezzel pedig megerősítették az alternatív módszerek, mint például az öröklési iratok elemzésével készült becsléseket. Jelenleg azonban ezek a kutatások már nem folytathatók, és számos más, hivatalos adatokra épülő tanulmány jövője is kérdésessé vált.

A lényeg, hogy minden eddig közzétett adat eltűnt, kivéve két mutatót: az összesített termékenységi arányt és a harmadik, valamint további gyermekek termékenységi rátáját. Ezeket továbbra is régiónként, 12 hónapos gördülő bontásban teszik közzé. Valószínű, hogy ezek a mutatók azért maradtak meg, mert a regionális kormányzók teljesítményének értékeléséhez kapcsolódnak. - nyilatkozta egy névtelenséget kérő demográfus a független orosz Bereg nevű újságírói csapatnak.

Ahogyan azt a szakértő is jelezte, gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált a havi demográfiai adatok szinte egész tárháza. Először az alapvető számokat - mint a születések, halálozások, házasságkötések és válások -, beleértve a regionális bontásokat is, titkosították. Ezt követően fokozatosan a halandósággal kapcsolatos egyéb adatokat is elzárták. Továbbá, a helyi anyakönyvi hivatalok vagy zárolták a korábban elérhető táblázatokhoz való hozzáférést, vagy egyszerűen eltüntették azokat, megszüntették a frissítéseket, illetve eltávolították azokat a weboldalakat, ahol ezek az információk egykor elérhetők voltak. Az egész folyamat egy kormányrendeletnek köszönhető, amelyről csak azért értesülhettünk, mert a Rosstat válaszolt egy érdeklődő statisztikus kérdésére. Korábban az adatok eltávolítását technikai problémákkal vagy a dokumentációs eljárások változásával indokolták, vagy egyszerűen nem adtak választ. A szigorításra utaló jelek között szerepelt, hogy a Rosstat nem tette közzé a 2025 márciusára vonatkozó szokásos regionális bontású adatokat. E helyett csupán az országos összesítést publikálták, jelentős késéssel, májusban, az év elejétől számítva, és az adatokat százra kerekítve tárták a nyilvánosság elé.

A háborús veszteségek nyilvánosságra hozatalának elrejtése nem csupán a számok követését nehezíti meg, hanem számos egyéb következménnyel is jár. Ezek az adatok kulcsfontosságúak az egy főre jutó finanszírozás meghatározásához, beleértve a juttatások és támogatások mértékét, valamint az oktatási intézmények, mint iskolák és óvodák költségvetésének tervezését, és a szükséges férőhelyek számának megállapítását. Ezen kívül nélkülözhetetlenek az olyan tervezési folyamatokban is, mint a várostervezés, közlekedésfejlesztés vagy a gázinfrastruktúra kiépítése, ahol a pontos adatok segítik a hatékony döntéshozatalt.

A leglényegesebb tényező, hogy a demográfiai statisztikák alapvető szerepet játszanak a társadalompolitikai döntésekben. Emlékezzünk csak arra a hibás lépésre, amely 2020-ban történt: az anyasági támogatások kifizetését az első gyermek után kezdték el folyósítani, a második helyett. A demográfusok már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés nem fog hatékony ösztönzőként működni. Az azóta eltelt időszak statisztikái világosan mutatják, hogy az eredmények még a pesszimista várakozásoknál is rosszabbak lettek. Ha most vezetnék be ezt az intézkedést, akkor sem lennének eszközeink arra, hogy megértsük, valójában működik-e, vagy ha igen, milyen módon. A szakértő felhívta a figyelmet egy friss példára is: Fehéroroszországban 2020 óta leállították a statisztikai adatok közzétételét, és csak most, évekkel később kezdik újra megosztani a legalapvetőbb számokat, amelyek a szakemberek számára gyakorlatilag használhatatlanok.

A tudományos kutatások hitelessége súlyosan megsérül a döntéshozói beavatkozások révén. Az állami intézmények kutatói továbbra is hozzáférnek az adatokhoz, azonban ezeket "szolgálati használatra" korlátozzák, ami azt jelenti, hogy a kiszivárogtatásuk komoly következményekkel járhat. Ez a helyzet jelentősen megnehezíti a nemzetközi tudományos együttműködéseket is. Jelenleg olyan körülmények alakultak ki, ahol az adatok titkos keretek között készülnek, és titkos jelentések formájában jutnak el rejtett szereplőkhöz. Az érintett szakértők pedig már nyilvánosan nem oszthatják meg tudásukat. Ha a döntéshozók eddig figyelmen kívül hagyták őket, miért változna ez a jövőben?

Már 2023 végén felhívtuk a figyelmet arra, hogy az orosz népesség csökkenése aggasztóan folytatódik, amit nagyrészt a koronavírus-járvány kezelésének hiányosságai és az ukrajnai konfliktus hatásai okoznak. Az elkövetkező évtizedek során az orosz társadalom számára kulcsfontosságú lesz a demográfiai helyzet javítása, hogy megfordítsák ezt a kedvezőtlen trendet.

Oroszország demográfiai helyzete a Bereg által megkérdezett szakértők szerint a második demográfiai átmenet szakaszába lépett. Ennek a folyamatnak a jellemzői közé tartozik a termékenységi arány csökkenése, az anyák átlagos életkorának emelkedése, valamint a gyermektelenség és a tudatos családtervezés elterjedése. A termékenységi ráta 2022-ben 1,42, 2023-ban pedig 1,41 környékén mozgott, majd 2024-re a Macrotrends adatai szerint 1,83-ra emelkedett, míg a Rosstat szerint 1,4 maradt. Ez az érték nem számít drasztikusan alacsonynak, és nagyjából összhangban áll a fejlett országok trendjeivel. Azonban más országokban nem zajlanak olyan háborúk, amelyek a fiatal férfiakat sújtják, és sok fiatal párt menekülésre kényszerítenek.

Idén először tapasztalható a harmadik gyermekek születésszámának csökkenése, még a hivatalos statisztikák szerint is. E jelenség valószínűleg a 2022-es másodszülési visszaesés késleltetett következménye, amelyet az 2020-as döntés váltott ki: akkor a kormány az anyasági támogatást a második gyermek helyett az első után kezdte el folyósítani. Ez kezdetben a első gyermekek arányának növekedéséhez vezetett, azonban a következő gyermekek születésének ütemét visszavetette. Miközben a születések összességében csökkennek, egy érdekes ellentrend figyelhető meg: a nagycsaládos életforma Oroszországban meglepően népszerűvé vált. Különösen a negyedik gyermek vállalásának aránya figyelemre méltó, nemcsak hazai, hanem nemzetközi összehasonlításban is. A demográfus azonban hangsúlyozta, hogy a fő problémát nem az elsőszülöttek, hanem a másodszülöttek arányának csökkenése jelenti, amely már a globális átlag alá került. "Ez a helyzet közvetlenül a támogatási rendszer nem megfelelő időzítésű átalakításának eredménye" – tette hozzá.

Érdekes megfigyelni, hogy Oroszország ezen a területen már figyelemre méltó eredményeket ért el. A 2006 és 2015 közötti időszakban, amikor bevezették az "anyasági tőke" programot, a változások rendkívül pozitív hatással voltak. A termékenységi ráta 38%-os emelkedést mutatott, 1,28-ról 1,76 gyermekre nőve. "A kihívás abban rejlik, hogy még a legkézenfekvőbb megoldásokat sem veszik észre azok, akik a döntéshozatali folyamatokat irányítják" - tette hozzá a szakértő.