Oroszország és a Baltikum közötti kapcsolatok hirtelen megszakadtak.
A csatlakozás az európai struktúrákhoz nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem geopolitikai szempontból is egy jelentős mérföldkőnek számít. Az átállás előkészületei évek óta folyamatban voltak, azonban az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után a dolgok felgyorsultak. A három ország vezetése úgy ítélte meg, hogy Oroszország potenciálisan fegyverként használhatja az energiát ellenük, így elhatározták, hogy sürgetik a leválás folyamatát.
A szétkapcsolási folyamat szombaton kezdődött, amikor az utolsó orosz és belorusz vezetéket is leválasztották a balti áramhálózatról. Ezt követően a három ország egy napig úgynevezett "sziget üzemmódban" működött, mielőtt vasárnap végleg csatlakozott az európai és északi villamosenergia-hálózathoz Finnország, Svédország és Lengyelország felé.
A balti országok az elmúlt években összesen 1,6 milliárd eurót költöttek az infrastruktúra fejlesztésére, hogy felkészüljenek az átállásra. Az új kapcsolatok részeként tenger alatti kábelek is épültek a Balti-tenger alatt, összekötve az érintett országokat az EU energiahálózatával.
A balti államok orosz elektromos hálózatról való leválása közvetlen hatással bír Kalinyingrád számára is, amelynek mostantól saját energiatermelési kapacitásaira kell hagyatkoznia. Az utóbbi években Oroszország több gáztüzelésű erőművet hozott létre a régióban, hogy felkészülhessen a kialakult helyzetre.
Az utóbbi másfél év során a régióban legalább 11 víz alatti kábel szenvedett károsodást, közöttük egy kritikus jelentőségű áramvezeték Észtország területén, amelyet valószínűleg egy orosz olajszállító hajó horgonyzása érintett. E fejleményekre reagálva a NATO elindította új járőrmisszióját "Baltic Sentry" néven, melynek célja a Balti-tenger térségének biztonságának fokozása.
A balti államok függetlenedése az orosz energiahálózattól és az Európai Unió elektromos rendszeréhez való csatlakozásuk régóta tervezett célkitűzés volt, amelyet a 2022-es orosz-ukrán konfliktus lendületesebbé tett. A projekt teljes költsége körülbelül 1,6 milliárd euróra rúgott, amelynek jelentős hányadát az Európai Unió állta.
A ceremónián részt vevő Andrzej Duda lengyel elnök a lépést "igazán szimbolikus pillanatnak" nevezte, amely "biztonságosabbá és ellenállóbbá" teszi a balti térséget. A balti államok már 2022 óta nem vásároltak energiát Oroszországtól, azonban eddig a moszkvai irányítás alatt álló BRELL-hálózathoz tartoztak.
Borítókép: A három balti állam vezetője, Andrzej Duda lengyel elnök és Ursula von der Leyen közreműködésével a vilniusi elnöki palota elegáns környezetében, 2025. február 9-én készült felvételen (Fotó: AFP)
