A hazai mezőgazdaságban egyre nagyobb problémát jelent a toxikus kukorica elterjedése. Ezzel a jelenséggel sürgősen foglalkozni szükséges, hiszen a termelők és a fogyasztók egészségét is veszélyezteti. Az Agro Napló cikkében arra hívják fel a figyelmet, h
A magyar kukoricatermés 60%-a nem felel meg az élelmiszeripari követelményeknek, ami miatt az olasz piacok elvesztek – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián. A gabonapiacot jól ismerő szakértők szerint az idei aszály, bár nem volt olyan drámai, mint a 2022-es, mégis sokkal kedvezőtlenebb helyzetet teremtett a kukorica termesztésében. A búzatermelés kapcsán a szakemberek hangsúlyozták, hogy nem a mennyiségre, hanem a minőségre érdemes fókuszálni, hiszen a prémium kategóriás termények iránt mindig kereslet mutatkozik. A kukoricatermelés jövőjével kapcsolatban pedig kiemelték, hogy sürgős szükség van egy átfogó, nemzeti szintű öntözési stratégiára és programra.
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára a földszabályozás legújabb fejleményeiről és az elektronikus ingatlan-nyilvántartás átalakításáról beszélt. A szakpolitikus kifejtette, hogy az új szabályozás szerint hogyan alakul a foglaló sorsa az elővásárlási jog gyakorlása során, milyen új rendelkezések érvényesek a volt haszonbérlőre a haszonbérlet jogszerű megszüntetése esetén, valamint hogy milyen támogatásokban részesülnek az induló gazdák a mezőgazdasági területek, köztük az első 10 hektár szántó, legelő, rét és erdő megszerzésekor. Az új szabályozás értelmében a haszonbérleti szerződések a jövőben nem tartalmazhatnak semmiféle előírást az agrotechnikára vagy növénykultúrára vonatkozóan. Andréka Tamás az elektronikus nyilvántartási rendszerre való áttérés célját is ismertette, amely az elektronikus ügyintézés kiterjesztését célozza meg a földügyi igazgatási eljárásokban, továbbá az ügyintézési határidők lerövidítését kívánja elérni. Az államtitkár hangsúlyozta a rendszer előnyeit, mint például a papíralapú ügyintézés csökkentését, az ingatlanügyi hatósággal való digitális kapcsolattartás bevezetését és az automatizált döntéshozatali folyamatok alkalmazását az egyes eljárások kapcsán. Az elektronikus rendszer bevezetése nem változtatja meg az ingatlan-nyilvántartás szervezeti felépítését, és ahol nem kötelező az elektronikus ügyintézés, ott továbbra is lehetőség lesz a papíralapú beadványok benyújtására.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a gabonapiac aktuális helyzetéről beszélve rámutatott, hogy Európában gazdasági visszaesés tapasztalható: a fogyasztás nem növekedett, és a terméshozamok sem voltak kedvezőek. Bár általában a globális trendek befolyásolják a hazai terményárakat, a szakértő kiemelte, hogy a kukoricapiacon Magyarország képes volt eltérni a nemzetközi áraktól, sőt, a hazai árak magasabb szinten alakultak.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a búza és a kukorica árainak alakulása jelentős változásokon ment keresztül: míg korábban az exportárak határozták meg a hazai piaci viszonyokat, mostanra a globális gabonahelyzet vált a fő befolyásoló tényezővé. A szakértő kiemelte, hogy a hazai búzatermés csupán 10-15%-a felel meg a malmi őrlés követelményeinek, míg a fennmaradó rész takarmányozásra vagy még gyengébb minőségű felhasználásra szorul. Lakatos figyelmeztetett, hogy a búza árának drasztikus emelése, például 120 ezer forintra, minden piaci szereplő számára kedvezőtlen következményekkel járna. A kukoricatermés kapcsán elmondta, hogy ennek 40%-a olyan mértékű fertőzöttséggel bír, hogy tejelő marhák számára már nem biztonságos. Ez a helyzet aggodalmat keltett a takarmánygyártók körében, akik a következő szezonra kevesebb kukoricát és több búzát terveznek beszerezni.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az orosz-ukrán háború, az európai kormányok válságai, az instabil uniós gazdasági helyzet, valamint Donald Trump második elnöksége együttesen óriási bizonytalanságot okoz a gabonapiacon. A szakember szerint a magyar kukoricatermés 60%-a nem alkalmas élelmiszeripari felhasználásra, emiatt viszont kiestek az olasz piacok. A kukorica kereskedése szinte beállt, a búza tekintetében viszont stabilizálódtak az árak.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a vetőmagforgalmazó vállalatok általában hároméves ciklusokban terveznek, míg a nemesítőintézeteknek 7-10 évre előre kellene látniuk. A szakember rámutatott arra is, hogy a malomipar és a takarmánygyártás szereplői pánikhelyzetben vannak, mivel nem áll rendelkezésre elegendő, megfelelő minőségű gabona. Bene Zoltán véleménye szerint a megváltozott időjárási körülmények mellett a legnagyobb hiba az volt, hogy a gazdákban azt a tévhitet alakítottuk ki, miszerint a magas termőképességű búza képes lesz megmenteni a magyar mezőgazdaságot. Ennek ellenére a hazai termésátlagok továbbra is mindössze 5-5,5 tonna/hektár körül stagnálnak. A szakember kiemelte, hogy nem a mennyiségi termelést kellene prioritásként kezelni, hanem a minőség javítására kellene összpontosítani. „Vagy megtanulunk versenyezni az ukrán termelőkkel, vagy olyan minőségű terményeket kell előállítanunk, amelyek iránt kereslet mutatkozik” – fogalmazott Bene Zoltán.
Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója kifejtette, hogy az idei év időjárási körülményei kedvezőtlen hatással voltak a biztosítók bevételeire, és a kötések ára most kezd felfelé ívelni. A szakértő rámutatott, hogy az idei aszályos időszak eltér a tavalyitól. Megfigyelhető, hogy a biztosított növénykultúrák folyamatosan változnak, ám a gazdálkodók nem hajlandók több területre piaci biztosítást kötni, mint eddig.
