Repülőgép-rajtból kényszerű landolás: a kormány gazdasági víziója meghiúsul.
2025 első negyedévében 0,4%-kal zsugorodott a magyar gazdaság, így a kormány által remélt 3-6%-os, illetve a költségvetésbe tervezett 3,4%-os növekedés is elérhetetlenné vált. Még a nemrég módosított, szerényebb 2,5%-os cél is veszélyben van.
Ez a helyzet különösen zavaró, hiszen tavaly ősszel a kormány képviselői még egy "csodálatos évről" és "robbanásszerű fejlődésről" álmodoztak. Azóta viszont az infláció megugrott, a bérnövekedés üteme lelassult, és az ipari teljesítmény is visszaesett.
A gazdaság alakulása kulcsszerepet játszhat a 2026-os választásban. Ha Magyar Pétert nem ítélik el, a Tisza Párt elindulhat a választáson, és képes lesz 106 jelöltet állítani, a küzdelem kimenetelét a gazdasági helyzet döntheti el. A jelenlegi adatok nem kedveznek a kormánynak, és egyre kevesebb ideje marad fordítani a helyzeten.
A Fidesz 2010 után új alkotmányt és választási rendszert alkotott, ám hamarosan gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie: 2012-ben recesszió sújtotta az országot, reálbérek csökkentek, a munkanélküliség emelkedett, és ezzel együtt a párt népszerűsége is csökkent. Csak 2013-ban kezdett el javulni a helyzet, ami új erőt adott számukra a 2014-es választások előtt. Bár akkor csupán 44%-ot szereztek, a megosztott ellenzéknek köszönhetően ez a szám is elegendő volt a kétharmados többséghez.
Ezt követően a kedvező gazdasági környezet támogatta őket 2018-ban és 2022-ben is, azonban a 2022-es válság azóta is tartósan jelen van. Jelenlegi helyzetük hasonlít a 2013-as időszakra, de most egy egységesebb ellenzéki fronttal kell szembenézniük, így a 44%-os támogatottság már nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.
A választási eredményeket régóta meghatározza a gazdasági teljesítmény. A Fidesz különösen érzékeny erre: jó gazdasági időkben nyernek, rosszakban gyengülnek. Orbán Viktor is gyakran hangoztatja, hogy "ha munka van, minden van".
A választások közeledtével gyakran tapasztalhatunk osztogatási hullámokat, hiszen a bőkezű támogatások – mint például a 2022-es ezermilliárdos csomag vagy az idei adókedvezmények – fenntartása általában a gazdasági növekedéshez kötődik. Azonban ha a gazdaság stagnál, akkor ezek a költségek csak tovább terhelik az államadósságot, ami hosszú távon komoly problémákat okozhat.
2024-re kezdetben 4%-os gazdasági növekedést vártak, de a valóságban csak 0,6%-ra futotta. Az ipari szektor teljesítménye gyenge volt, a lakosság pedig óvatosan költött. Orbán Viktor úgy véli, hogy a háziasszonyok takarékoskodnak, míg Nagy Márton szerint az emberek a jövőtől való félelem miatt óvatosabbak a kiadásaikkal.
A kormány 2025-re minden eddiginél sorsdöntőbb évként tekintett: Orbán 3-6%-os gazdasági növekedést ígért, míg Nagy Márton a milliós átlagbérek eléréséről beszélt, és a miniszterelnök repülőrajtot jósolt. Azonban a rajtvonalnál máris megtorpant a gazdaság, ami komoly aggodalmakat ébresztett a jövőt illetően.
