Érezted már valaha, hogy mintha az agyad hirtelen üressé vált volna, és egy pillanatra kikapcsolt? Ilyenkor valójában a mentális fáradtság és a túlterheltség jelei mutatkoznak meg. Az agyunk folyamatosan dolgozik, és amikor túl sok impulzus ér, vagy túl s

Gondolkodott már azon, miért érzi úgy néha, mintha a gondolatai egyszerűen eltűnnének, és nem jönnek gondolatok? Az egyik pillanatban még tele vagy ötletekkel, kavarognak a fejében a dolgok, majd a következőben pedig szinte semmi sem marad az elméjében. Most egy friss kutatás segít feltárni, mi zajlik ilyenkor valójában az agyunkban ekkor, és miért érzékelik ezt sokan gyakrabban, mint mások.

Athena Demertzi, a kutatás vezető szerzője elmondta: „Több mint nyolcvan releváns tudományos tanulmány összegyűjtésével törekedtünk arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az elme kiürülésének folyamataiba. E munkánk során figyelembe vettük saját kutatásainkat is, amelyek során nyomon követtük a résztvevők agyi aktivitását, miközben arról számoltak be, hogy »semmire sem gondolnak«.”

A kutatócsoport állítása szerint az elme kiürítésének folyamata izgalmas lehetőségeket kínál a tudat mélyebb megértésére. Mivel ez a jelenség nem mindenki számára adatik meg, a kutatók arra törekednek, hogy feltárják, mit jelent az egyéni szubjektív élmény, különösen olyan állapotokban, amikor az agy szinte teljesen inaktívvá válik. E tapasztalat mögött a belső neurális feldolgozás áll, amely gyakran szenzoros ingerek hatására aktiválódik. Ez a kutatás hozzájárulhat a tudatosság rejtélyeinek megoldásához, és új perspektívákat nyithat az emberi elme működésének megértésében.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos ember agya az idő 5-20 százalékában éli meg ezt az állapotot, vagyis az elméje néha "üresen" működik. Ugyanakkor, míg egyeseknél nincs belső monológ vagy kép a szellemükben, mások másképp és más mértékben érzékelik ezt az állapotot. Például az ADHD-val élők gyakrabban számolnak be hasonló zavarról, mint neurotipikus társaik.

A kutatások azt is feltárták, hogy van különbség az elmekiürítés és az elkalandozás között. Az utóbbit főként olyan helyzetekben tapasztalják az emberek, amikor például vizsgázás, alvásmegvonás vagy intenzív testmozgás után próbálják fenntartani a koncentrálást. Ez a jelenség szervesen része a normális agyműködésnek, ugyanakkor összefügghet számos neurológiai és pszichiátriai problémával, például szorongással vagy traumás agysérülésekkel.

A kutatások mellett az agyi képalkotó módszerek, például az EEG és más technikák is segítettek jobban megérteni ezt az állapotot. Így kiderült, hogy amikor valaki úgy érzi, hogy elméje kiürült, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gondolatai teljesen eltűntek. Valójában az EEG vizsgálatok szerint az agy ilyenkor alvás állapotába kerülhet. Lassú, alvásszerű hullámokat és alacsonyabb jel-komplexitást mutatnak, miközben a vérnyomás és a pupillák mérete is változhat - mindez az alvásra jellemző jelek.

Egy 2019-ben végzett kutatás során funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével tanulmányozták azokat az alanyokat, akiknek a vizsgálat alatt tilos volt bármire gondolniuk – ami már önmagában is komoly kihívásnak bizonyult. Az eredmények azt mutatták, hogy az agy bizonyos kulcsfontosságú területei aktivitáscsökkenést jeleztek. Ez arra enged következtetni, hogy amikor valaki megpróbálja üresen tartani az elméjét, az elme bizonyos részei inaktívvá válnak.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ebben a tanulmányban részt vevő alanyok szándékosan próbálták kikapcsolni az elméjüket, ami különbözik a spontán elme-ürességtől. Demertzi és munkatársai hangsúlyozzák, hogy ez a különbség komoly kérdéseket vet fel, és sok még feltáratlan kérdés maradt ezzel kapcsolatban.

Összességében tehát a kutatások rámutatnak arra, hogy az elme-üresség nem egy egyszerű állapot, hanem egy igen összetett folyamat, amelyet még számos kérdés övez.