A gyakorlati képzés hiánya komoly problémát jelent a hálózati szakemberek körében, és a Sg.hu cikke is rámutat erre az alapvető hiányosságra. A valós tapasztalatok és a gyakorlati tudás elengedhetetlenek a sikeres karrierhez ezen a területen, hiszen a tec

A hálózatépítő iparnak úgy kellene kezelnie az örökös munkaerőhiányt, hogy a pályakezdő műszaki szakembereknek olyan gyakorlati képzést nyújt, mint amilyet az asztalos- vagy villanyszerelő-gyakornokok tanulói képzés során kapnak.

Ez Alexis Bertholf véleménye, akinek a hálózatépítéssel foglalkozó videói és egyéb online tartalmai több mint 200 000 követőt gyűjtöttek a közösségi médiában. Bertholf elkötelezett amellett, hogy "a hálózatépítés újra népszerűvé váljon". "A 2000-es évek elején az internet fejlesztése volt a legizgalmasabb tevékenység" - nyilatkozta az Asia Pacific Regional Internet Conference on Operational Technologies (APRICOT) konferencián, Kuala Lumpurban. Manapság azonban már természetesnek vesszük, hogy a hálózatok zökkenőmentesen működnek, és a velük való munka háttérbe szorul. "Egy informatikai igazgatóval dolgoztam, aki azt mondta, hogy ők a felhőalapú megoldásokra összpontosítanak, ezért amikor új épületet terveztek, nem alakítottak ki kábeles szekrényeket" - tette hozzá a konferencia nyitóbeszédében.

A hálózati csapat odament a vezetőséghez, és feltették a kérdést: "Hova is helyezzük a hálózati felszereléseket?". A CIO határozottan válaszolt: "Nincs szükségünk kábelszekrényekre, mi egy felhőalapú cég vagyunk". Ez a gondolkodásmód azt tükrözi, hogy a hálózatépítés már nem számít trendinek. Ennek következményeként a területen elérhető karrierutak formálisabbá és lassabbá váltak. Bertholf megosztotta, hogy gyakran tapasztalják, hogy a frissen diplomázottakat a help deskekhez irányítják, ahol arra ösztönzik őket, hogy építsenek otthoni környezetet, és kísérletezzenek, vagy szerezzenek gyártói tanúsítványokat, hogy így jussanak be egy hálózati központba. Bár ez a folyamat segít a készségek fejlesztésében, azt is jelenti, hogy akár egy évtizedig is eltarthat, mire valaki jelentősebb mérnöki pozícióba kerülhet.

Úgy véli, hogy a szakemberhiány azt mutatja, hogy a karrierstruktúra nem szolgálta jól az iparágat, és hogy változásra van szükség, mégpedig gyorsan, mivel a vezető mérnökök azon csoportja, akik akkor csatlakoztak a területhez, amikor az még menő volt, kezd nyugdíjba vonulni. Bertholf attól tart, hogy nehéz lesz megfelelő tapasztalattal rendelkező utódokat találni a helyükre. "Amikor ti elhagyjátok az iparágat, egy olyan több évtizedes problémamegoldó megközelítést is elveszítünk, amelyet csak a hálózatok évekig tartó építésével és karbantartásával lehet elsajátítani" - mondta.

Megoldása az, hogy a vezető mérnökök és munkáltatóik nyitottak legyenek a fiatal műszaki szakemberek gyorsított karrierépítésére egy olyan modell keretében, amelynek keretében az újonnan felvett szakemberek a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez hasonló körülmények között dolgoznak együtt a tapasztalt műszaki szakemberekkel. "Úgy gondolom, hogy a szakmák nagyon jól csinálják" - mondta az APRICOT előadásán, ahol a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket dicsérte, amelyeknél egy oktatás után "kapsz egy darab papírt, és aztán néhány évig egy villanyszerelő, vízvezeték-szerelő vagy szerelőmester mellett dolgozol, mielőtt képesnek tartanak arra, hogy egyedül végezd el a munkádat."

Bertholf szerint a tanulószerződéses gyakorlati képzés jobb, mint a rövid gyakornoki idő. "Három hónap nem helyettesíti azt, hogy valaki alatt hosszú ideig dolgozzunk" - mondta előadásában. Úgy véli, hogy a vezető hálózati szakembereknek kötelességük időt szánni arra, hogy intenzíven foglalkozzanak az iparág új belépőivel, két okból is. Az egyik, hogy miután felépítették az internetet, bizonyára tisztában vannak azzal, hogy az üzemeltetéshez szükség van képzett emberekre. A másik, hogy a vezető hálózati mérnökök túl jól végezték a munkájukat. A hálózatok áthatják a mindennapi életet, ugyanakkor szinte láthatatlanok, így a gyerekek nem tudják könnyen felmérni, hogyan vezethet ez karrierhez.

A fejlesztői életet sokkal könnyebb elképzelni, mert gyakran már a gyerekeket megtanítják a kódolásra, és minden egyes alkalommal, amikor játszanak egy játékkal, láthatják az eredményt. Bertholf szerint az új generációnak rá kell jönnie, hogy a hálózati karrierek mesések lehetnek. "Szó szerint nincs egyetlen olyan vállalkozás sem, amely a mai korban hálózat nélkül működni tudna, így rengeteg lehetőséged van" - mondta. "Ha megunsz egy helyet, bármikor el tudsz vándorolni, mert van hasznos készséged."

Amikor a tapasztalt hálózatépítők fiatal tanoncokat képeznek, Bertholf hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venniük a fiatalok eltérő kommunikációs szokásait. Míg az idősebb generáció első mobiltelefonja egy egyszerű, gombos készülék volt, addig a fiatalabb testvérek már az érintőkijelzős okostelefonok világában nőttek fel. Ennek következtében a családon belül is eltérő kommunikációs preferenciák alakultak ki. Bertholf véleménye szerint a következő generációs hálózatépítők gyorsított képzése komoly kihívást jelent az idősebb szakemberek számára, akiknek új módszereket kell kidolgozniuk ahhoz, hogy hatékonyan átadják tudásukat a huszonévesek számára.

Ez a TikTok-ra utalhat, amelyről Bertholf megosztotta, hogy az APRICOT előtt szűretlen, helyi tanácsokat keresett a malajziai tevékenységekről. A huszonévesek előszeretettel használják ezt a platformot, míg az idősebb generációk számára valószínűleg nem annyira kényelmes. "Talán le kellene küzdeniük az egójukat" - javasolta, hangsúlyozva, hogy az új médiumok befogadása elengedhetetlen, ha az idősebb hálózati szakemberek szeretnék támogatni a fiatalok fejlődését, akik továbbviszik és népszerűsítik az iparág eredményeit. Bertholf elismerte, hogy a TikTok-on még nem áll rendelkezésre sok hálózati tartalom, de ezen változtatni kíván. Meggyőződése, hogy ha többen csatlakoznak ehhez a küldetéshez, az elősegíti a hálózatépítő ipar jövőbeli generációinak toborzását és képzését, akik megbízhatóan biztosítják ezt a szolgáltatást és számos más lehetőséget a jövőben.