Megdöbbentő kijelentések az ukrán elnöktől: Zelenszkij a 30 milliárd dolláros segítségről és a napi 1000 drónos támadásról számolt be.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, jelenleg Németországban tartózkodik, ahol a sajtótájékoztatón kulcsfontosságú témákra adott válaszokat az újságírók kérdéseire.

Május 28-án Zelenszkij Berlinbe érkezett, hogy az egyik legfontosabb partnerével, Németországgal tárgyaljon a jövővel kapcsolatban. Az ukrán elnököt a kabinetje több fontos tagja is elkísérte, akik szintén részt vesznek a megbeszéléseken, amelyeket Friedrich Merz kancellárral és Frank-Walter Steinmeier elnökkel fognak folytatni. Az egyik legfontosabb témát a Taurus rakéták szállítása fogja jelenteni, mivel az új német kormány hajlandónak mutatkozik arra, hogy a csúcstechnológiát képviselő fegyvert átadja a cirkálórakétát, amelynek a hatótávolsága 500 kilométer, így az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Krími híd ellen is bevethető. Amennyiben Berlin átadja a fegyvert Ukrajnának, akkor lezárul az orosz-ukrán háború kezdete óta zajló játszma, amely folyamatosan arról értekezett, hogy a német döntéshozók átadják-e a Taurust Kijevnek. Az előző német vezetés erre nem volt nyitott, Olaf Scholz kancellár nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadta az átadást.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Kijev számára a közelgő év végéig körülbelül 30 milliárd dollárnyi támogatásra van szükség, amely elengedhetetlen a fegyvergyártás fellendítéséhez. Az ukrán vezetés ezt a lépést tartja a legjobb megoldásnak az orosz agresszió megfékezésére. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy az ukránok egyre inkább arra számítanak, hogy a konfliktus hosszan elnyúlóvá válik, mivel a béketárgyalások egyáltalán nem mutatnak előrelépést.

Zelenszkij szerint a nyugati szankciók 2026 nyarára drámai mértékben fogják befolyásolni az orosz gazdaságot. Az ukrán elnök reményét fejtette ki, hogy eddigre már nem fognak tartani a harcok Ukrajna területén. Szerinte a legnagyobb problémát jelenleg az okozza, hogy az orosz fegyvergyártás jelentősen fejlődik, viszont ezt a tempót jövőre ár nem lesznek képesek tartani az ukrán államfő jóslata szerint:

A jövő évre vonatkozóan világosan látszik, hogy az orosz katonai-ipari komplexum nem tud majd növekedni, sőt, várhatóan folyamatos visszaesésen megy keresztül. Ez a tendencia alapvetően átalakítja a gazdaságot, hiszen a források jelentős részét háborús célokra fognak fordítani, ami drasztikusan befolyásolja a gazdasági helyzetet és a társadalmi struktúrát.

„Tedd egyedivé a mondandódat!” - javasolta.

Kijev közben azért lobbizik, hogy a nyugatiak az eddigieknél is erőteljesebb szankciós csomagot fogadjanak el Oroszország ellen, ezzel pedig fel tudnák gyorsítani Moszkva gazdasági krízisét. Ebben az Egyesült Államok is benne lehet, mivel

Donald Trump célja, hogy Vlagyimir Putyin tárgyalóasztalhoz üljön, és ennek érdekében akár hajlandó lehet felülvizsgálni eddigi megengedő politikai megközelítéseit is.

Zelenszkij elismerte, hogy az orosz fegyvergyártás mostanában erőteljesen felfelé ível. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a közeljövőben napi 500 drón gyártására készül, ami eddigi legnagyobb léptékű támadási lehetőségeket biztosítana Ukrajna ellen. Jelenleg is rendszeresek az éjjeli, több tucatnyi támadó drón érkezése Oroszország irányából, de a közeljövőben várhatóan még nagyobb mennyiségű támadásra lehet számítani. A gyártás fellendülésének kulcsa az olcsó kínai alkatrészek és a megfizethető munkaerő, amelyek jelentős szerepet játszanak a termelés növelésében.

Jelentések szerint a helyi tinédzserek és az afrikai országból toborzott munkások jelentik a támaszát a gyártásnak. Azt egyelőre nem tartja az ukrán elnök valószínűnek, hogy az oroszok akár egyetlen nap alatt 1000 drónt lőjenek ki Ukrajnára, de ez a közeljövőben már megvalósulhat. Hozzátette, hogy Kijev hamarosan utolérheti Moszkvát ebben, ám ez elsősorban pénzügyi kérdést jelent.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, mekkora nyomás nehezedik Ukrajnára, nem engednek a délkelet-ukrajnai elcsatolt területek orosz kézre kerülésének. Kiemelte, hogy nem látja valószínűnek, hogy az Egyesült Államok támogatná az ukrán csapatok kivonulását az eddig el nem foglalt területekről. Ezzel szemben a kijevi vezetés, valamint a kelet-európai országok összes nyugati szövetségese hevesen ellenzi ezt a lehetőséget. A helyzet bonyolultabbá válik, mivel Oroszország folyamatosan ezt a követelést említi a béke egyik kulcsfeltételeként, így ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránok adják át ezeket a területeket.

Nem számít, hogy mi van az ultimátumokban írva, ha többről beszélünk, mint egy papírlapról; arról beszélünk, ami az első lépéshez vezethet: a tűzszünethez. Úgy gondolom, hogy még a legmagasabb szinten sem fogja az Egyesült Államok ma támogatni Ukrajna kivonulását az Ukrajna által ellenőrzött területekről

Zelenszkij kifejezte: "Az a célunk, hogy mindannyian egyedülálló módon tapasztalhassuk meg a jövőt."

Moszkva egyértelműen nem hajlandó lemondani a megszerzett területekről, ami hatalmas mozgósításhoz vezetett. Az ukrán elnök tájékoztatása szerint az oroszok havonta körülbelül 40-45 ezer új katonát hívnak be, míg Ukrajna 25-27 ezer fős utánpótlással kalkulál. Oroszország célja, hogy az év végéig összesen 160 ezer új katonát sorozzon be, ami jelentős erősítést jelentene a hadsereg számára. Jelenleg Ukrajna 800 ezer fős hadereje áll szemben 600 ezer orosz katonával, ami kiélezett helyzetet teremt a fronton.