Az afgán nők sötét jövő elé néznek, mivel a tálib kormány szisztematikusan felszámolta a már meglévő jogokat, amelyek a női jogok védelmét szolgálták.
Afganisztánban immár négy év telt el azóta, hogy a tálibok újra magukhoz ragadták a hatalmat, és ebben az időszakban a nők helyzete drámai változásokon ment keresztül. Az utóbbi időszakban közel száz olyan jogfosztó intézkedés született, amelyek következményeként
Afganisztánban a nők szerepe drámaian csökkent, szinte teljesen kiszorultak a közéletből, az oktatásból és a munkaerőpiacról. Ráadásul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is jelentősen megnehezedett, ami súlyosan érinti életminőségüket és jövőbeli lehetőségeiket.
A tálib rezsim szigorú szabályokat vezetett be: tilos a nőknek nyilvánosan megszólalni vagy médiaszereplést vállalni, sőt, közlekedni is csak férfi kísérővel lehet. Ha egy nő egyedül jelenik meg, magánvállalkozások, sőt kórházak is megtagadhatják tőle a szolgáltatást. A viselet szabályai is egyre szigorúbbak: az ország egyes régióiban már kizárólag a teljes testet elfedő chador viselete engedélyezett, a vallási előírások miatt, melyet mahramnak neveznek.
A női oktatást teljesen betiltották: lányok nem tanulhatnak középiskolában, felsőoktatásban pedig még azok is tiltással szembesülhetnek, akik korábban már felvételt nyertek valamely intézménybe. Ez azt jelenti, hogy Afganisztánban az új generáció nem szerezhet diplomát, nem lehet szakember vagy tanító. A nők 78 százaléka így semmilyen gazdasági, oktatási vagy képzési lehetőséghez nem jut.
A gazdasági hatások rendkívül súlyosak: az ország munkaerejének felét kockáztatja, miközben a nők szerepe a családokban folyamatosan csökken. Gyakran a döntéshozatalból is kizárják őket, ami tovább súlyosbítja a helyzetüket.
Az egészségügy szintén súlyos válságban van. A női orvosok számának csökkentése miatt egyre többen maradnak ellátatlanul, hiszen férfi orvoshoz egy nő nem fordulhat. Az ENSZ szerint a jövőben az anyai halálozás 50 százalékkal is megugorhat, ami minden korábbinál komolyabb humanitárius veszélyt jelent. Ezzel párhuzamosan nő a nők ellen irányuló erőszak és a kényszerházasságok száma, miközben a jogi védelem teljesen megszűnt.
A tálib hatóságok szisztematikusan elnyomták a független média hangját, így az újságírók többsége kénytelen volt elhagyni hazáját. A közösségi média felett szigorú ellenőrzés honosodott meg, ami tovább csökkentette a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét. A nők jogai, amelyekért generációk küzdöttek, szinte teljesen eltűntek a közéletből. Bár néhányan még mindig próbálnak változást elérni, történeteket gyűjtenek és tiltakoznak, a társadalmi ellenállás esélyei drámaian lecsökkentek.
Az ENSZ afgán női szervezetének képviselője hangsúlyozza, hogy a helyzet nem csupán Afganisztán problémája: amennyiben a világ tétlenül szemléli ezt a súlyos jogfosztást, az súlyos precedenst teremt. Ez pedig komoly fenyegetést jelenthet a nők jogainak globális védelmére - számol be a France24.
