A költségvetés szilárd alapokon – A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes jelentése érkezett.

A kormány álláspontja szerint Magyarország pénzügyi helyzete továbbra is stabil. Július végén a központi alrendszer hiánya az éves cél 58%-án állt, ami kedvező jele a hiánycél teljesíthetőségének. Emellett a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek 9%-kal, míg a teljes költségvetési bevétel 6,2%-kal emelkedett az előző évhez képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn közzétett részletes jelentése alapján a magyar költségvetés továbbra is szilárd alapokon nyugszik. A kormány emellett Európa legnagyobb adócsökkentési kezdeményezését valósítja meg, miközben megőrzi a fiskális fegyelmet. Az idei évre előre jelzett 4,1 százalékos ESA-hiányhoz kapcsolódó pénzforgalmi hiány várhatóan 4 774 milliárd forintot fog elérni, amelynek 58,4 százaléka, azaz 2 786,4 milliárd forint, már július végére realizálódott.
A központi alrendszer bevételei 2023 július végére elérték a 23 394,9 milliárd forintot, ami 1 355,9 milliárd forintos, vagyis 6,2 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Emellett a fogyasztáshoz kötődő adók 9 százalékos emelkedést mutattak.
A kiadások ezen időszak alatt 26 181,3 milliárd forintra emelkedtek, ami 1699 milliárd forintos, azaz 6,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A költségvetés 2023 júliusának végére összesen 2 726,3 milliárd forintot költött kamatkiadásokra, ami 509,3 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. E növekedés mögött a kamatfizetések ütemezése és az államadósság felépítése áll.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra szánt kiadások elérték a 1561,6 milliárd forintot, ami 234,6 milliárd forinttal magasabb az előző évhez képest. E növekedés hátterében részben a nagyszabású felújítási projektek és a víziközmű-szolgáltatóknak nyújtott kiegészítő támogatások állnak.
A nyugellátásokra az állam július végéig összesen 4 400,8 milliárd forintot költött, beleértve a 13. havi nyugdíjat is. A gyógyító és megelőző egészségügyi ellátásokra 1 732 milliárd forint állt rendelkezésre, ami szintén túllépi az előző év hasonló időszakának költéseit.
A központi költségvetés adóssága július végére 4 695,9 milliárd forinttal nőtt. Ebből a nettó forintkibocsátás 2 460,4 milliárd forinttal, míg a nettó devizakibocsátás 2 828,7 milliárd forinttal segítette elő a hiány finanszírozását.
A forint árfolyamának erősödése ugyanakkor mérsékelte a devizában fennálló adósság forintértékét, ami 485,2 milliárd forint csökkenést jelentett.