Stargate és DeepSeek: Az amerikai népességkontroll törekvése új irányt vett a kínai mesterséges intelligencia beavatkozásával.

Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy támogatja egy nagyszabású projektet, amelynek célja, hogy az amerikai gyártású mesterséges intelligencia (AI) fejlesztéseit segítse elő. Ennek érdekében az OpenAI, az Oracle és a SoftBank közösen 500 milliárd dollárt kíván mozgósítani a Stargate (Csillagkapu) nevű vállalkozás keretein belül. Trump hangsúlyozta: "Fontos, hogy ez a technológia az Egyesült Államokban maradjon, hiszen Kína komoly kihívást jelent számunkra." A projekt bejelentésekor Larry Ellison, az Oracle társalapítója és Sam Altman, az OpenAI vezetője egyhangúlag köszönték meg Trump támogatását. Érdekes, hogy mindketten nem ünneplik a karácsonyt, ami különös összefonódást ad az ügy politikai és erkölcsi dimenzióinak. Ellison ambiciózus tervei között szerepel, hogy egy AI-alapú megfigyelő rendszer segítségével figyelemmel kísérje az emberek viselkedését, abban a reményben, hogy "az állampolgárok a lehető legjobban fognak viselkedni, hiszen folyamatosan rögzítünk és jelentünk." Emellett Ellison azt is ígéri, hogy az AI forradalmasíthatja az orvosi diagnózisokat, lehetővé téve a "személyre szabott" hírvivő RNS-vakcinák kifejlesztését mindössze 48 órán belül. Ez a fejlemény jó hír Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója számára is, aki szintén nem ünnepli a karácsonyt, és akinek cége a világjárvány idején kulcsszerepet játszott a vakcinák kifejlesztésében. Az események alakulása így nemcsak technológiai, hanem etikai kérdéseket is felvet, amelyek a jövőben komoly diskurzusokat generálhatnak.

Larry Ellison, a globális panoptikumrendszer önjelölt irányítója, ambiciózus tervekkel lépett a színre. Célja nem más, mint egy olyan átlátható rendőrállam létrehozása, amely a digitális panoptikum eszközeivel működik. A panoptikumelmélet szerint a kontroll kulcsa az, hogy az emberek azt higgyék, folyamatos megfigyelés alatt állnak, függetlenül attól, hogy valójában figyeli-e őket valaki. A Blackstone karvalytőkealap becslése szerint az Egyesült Államokban öt éven belül 1 billió dollárt fektetnek be adatközpontokba, és nemzetközi szinten további 1 billió dollárra lenne szükség ugyanerre a célra. Igen, szükség van 2000 milliárd dollárra egy mesterséges intelligencia által vezérelt panoptikum létrehozásához, hogy megakadályozzák, hogy az emberek "náci" megnyilvánulásokat tegyenek az interneten. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a kínaiak is hasonló megoldásokat alkalmaznak hazájukban, ami valóban így van, de ők saját állampolgáraikkal teszik ezt, míg más országokban nem próbálnak megtiltani minket, hogy kritikusan nyilvánuljunk meg róluk. Kizárt, hogy Izraelben hasonló eszközökkel próbálnák megakadályozni a zsidó közösség tagjait abban, hogy negatív véleményeket formáljanak a nem zsidókról. Ami Altmant illeti, erkölcsileg megítélve őt a homoszexualitása "minősíti" a közbeszédben.

Sam Altman és a "párja" mellett felmerült egy komoly vád is, miszerint a saját húga azt állítja, hogy 3 éves kora óta folyamatosan szexuális zaklatás áldozata volt.

Annie Altman vagyok. Sam, a fivérem, ismételten megerőszakolt 9 éven át Altman egyébként abból sem csinál titkot, hogy a normális embereket mesterséges intelligenciával szándékozik helyettesíteni. Ebben az AI-forradalomban pedig szerinte "óriási szerepet" fog játszani Izrael. Mondhatni magától értetődően... Ez a penetráns belterjesség eleve "gázossá" teszi az egész bulit, és az ördög most is a részletekben dekkol.

Induljunk el a névvel: a "Csillagkapu Projekt" kifejezés párhuzamba állítható a CIA által működtetett Csillagkapu Projekttel, amely a hidegháború időszakában jött létre, és az extraszenzoros érzékelés kutatására irányult. Érdekes módon, a gemátria szerint ez a kifejezés számszerűleg egybeesik a "háromszálú DNS" fogalmával is.

A "Csillagkapu" elnevezés nem csupán egy film címét idézi fel, hanem mélyebb összefüggéseket is sugall, amelyek az időutazás és a DNS-manipuláció izgalmas világába vezetnek. E fogalmak mögött rejlő kódolt üzenetek és szimbolikus jelentések egy új dimenziót nyitnak meg, ahol a valóság határai elmosódnak, és a tudomány határvonalain kalandozunk. A "Csillagkapu" tehát egyfajta metaforává válik, amely összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt, miközben új lehetőségeket kínál az emberi tapasztalatok és a tudás határainak kitágítására.

Tucker Carlson pedig alig egy hete számolt be Sachir Balajiról, aki Sam Altman mérnökeként dolgozott mesterséges intelligenciát fejlesztve, amíg úgy nem döntött, hogy Altman bűncselekményeket követ el. Balaji leleplező (whistleblower) lett, és nem sokkal később holtan találták a lakásában. A kaliforniai hatóságok szerint öngyilkosság történt. A helyszíni fotók egyértelműen gyilkosságot mutatnak.

Most Trump ezt az embert, Sam Altmant állítja a középpontba, amikor bejelentik a Csillagkapu megalakulását? Csak azért, hogy ezt a bejelentést olyan nyilatkozatok kövessék, miszerint a Csillagkapu felgyorsítja az egyénre szabott mRNS vakcinák előállításának folyamatát?!

Elon Musk nemrégiben megosztotta véleményét, miszerint "Nem bízom Sam Altmanban, és nem hiszem, hogy jó ötlet lenne, ha a világ legerősebb mesterséges intelligenciáját valaki irányítaná, akiben nem lehet bízni." Ebből arra lehet következtetni, hogy Musk nem éppen lelkesedik a Csillagkapu projekt iránt. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Trump által vezetett általános küldetést viszont támogatja, ami számos kérdést vet fel a háttérben húzódó motivációkkal és politikai irányvonalakkal kapcsolatban.

Musk véleménye Altmanról különös súlyt kap, hiszen a tech világának prominens alakjaként sokan figyelnek rá. Ha ő azt állítja, hogy Altman nem "kóser", akkor talán érdemes elgondolkodni ezen, különösen, hogy Musk politikai nézetei köztudottan szélsőségesek, és a zsidósággal kapcsolatos vágyai is ismertek. Ezzel szemben Trump, a mesterséges intelligencia területének egyik "legnagyobb szaktekintélyeként", magasztalja Altmant, aki lelkesen várja, hogy az Egyesült Államokban valósítsák meg az AGI-t, vagyis a mesterséges általános intelligenciát. Ez a fázis az a pont, amikor a mesterséges intelligencia elméletileg képes lesz minden területen túlszárnyalni az emberi képességeket. A Stargate-projekt keretein belül Maszajosi Szon, a SoftBank képviselője, úgy véli, hogy ez csupán a kezdet, és hamarosan a "szuper AI" olyan kihívásokkal fog foglalkozni, amelyek megoldására az emberiség eddig sosem volt képes. Ezt az időszakot sokan "aranykorként" emlegetik, ám a jelek szerint ez az aranykor nem éppen kedvezően indul az amerikaiak számára. A magyar média is beszámolt arról, hogy Trump beiktatásának időpontjára a kínaiak bemutatták a DeepSeek modellt, amely nemcsak hogy versenyképes a ChatGPT-vel, de számos teszten még túl is szárnyalta azt.

Altman póneme, amikor szembesült a DeepSeekkel Ráadásul a kínai modell nyílt forráskódú, vagyis a kódja nyilvánosan hozzáférhető, és így bárki megnézheti, módosíthatja és terjesztheti, ahogyan jónak látja, ami lehetővé teszi a széles körű alkalmazását világszerte Valójában a DeepSeek egy atombomba, amelyet a Szilícium-völgy szívében robbantottak fel. Direkt kihívás a techguruk judeojenki klánjával szemben, akik azt hitték, hogy az uralmuk örökké tart. Most azonban azzal kénytelenek szembesülni, hogy egyik napról a másikra a DeepSeek lett a vezető amerikai egyetemek kutatóinak kedvenc modellje; a DeepSeek olcsóbb modelljei és gyengébb chipjei megkérdőjelezik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájára fordított billiárdos kiadásokat; a DeepSeek mostanra 2 ezermilliárd dollárnyi piaci kapitalizációt törölt el az amerikai részvényekből. Tehát minden, amit Kína fejlődésének a megakasztására tett az USA - beleértve a gazdasági szankciókat, a chipembargókat, a katonai provokációkat, a politikai beavatkozást is -, belerobbant a képébe. Kína jól képzett és motivált, technológiailag is invenciózus munkaereje egy olyan AI-modellt hozott létre, amely a Nyugat legjobbjaival vetekszik vagy túlszárnyalja azokat, a költségek töredékéért.

A DeepSeek diadalmas felemelkedése: kilenc hónap alatt a világ élvonalában Képzeljük el a feszültséget, ami most a nyugati technológiai szektorban terjed. A mesterséges intelligenciának a társadalmi ellenőrzés és az oligarchikus hatalomgyakorlás gyors eszközévé kellett volna válnia a 21. században, ám a váratlanul fellépő kínai innovációk mindent felborítottak. A nyugati elit most olyan kihívással néz szembe, amelynek megoldására talán nem is lesz elegendő kapacitása. Renaud Bertrand techszakértő szerint Kína azzal, hogy olcsón hozzáférhetővé teszi a mesterséges intelligenciát, egy alternatív szemléletet képvisel. Az ironikusan „nyílt mesterséges intelligenciának” nevezett OpenAI leckéje az, hogy hatalmas mennyiségű grafikus kártya (GPU) és pénzügyi erőforrások felhasználásával próbál monopóliumot kiépíteni. A DeepSeek viszont egy olyan jövőképre épít, ahol a mesterséges intelligencia hozzáférhető árucikké válik, széles körben elérhető és mindenki számára megfizethető. Azáltal, hogy agresszív árazási politikát folytatnak és nyílt forráskódú szoftvereket kínálnak, nem csupán az OpenAI-val versenyeznek, hanem egy olyan eszmét hirdetnek, miszerint az AI-nak olyan alapvető szolgáltatásnak kell lennie, mint az áram vagy az internet, amely az innováció motorja, nem pedig egy zártkörű prémiumszolgáltatás. Nemrég még a Nyugat azon a véleményen volt, hogy a mikrochipekre vonatkozó szankciók legalább egy évtizedre megbénítják Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit, azonban a valóság más irányt vett. Kína olyan rendszereket hozott létre, amelyek miatt a technológiai óriások most kétségbeesetten kapkodják a levegőt. Kína technológiai fejlődésének látványos ugrásai nem újdonságok: míg 2003 és 2007 között az Egyesült Államok 64 technológiából 60-ban az élen járt, addig 2022-re ez a szám már Kína javára billent: 64 technológiából 52-ben ők vezetik a versenyt.

A táblázatban szereplő 44 technológiai szektor közül 37-ben Kína már megelőzte az Egyesült Államokat. A fennmaradó 7 szektorban pedig az USA csupán egy reménytelen háborút vív, miközben Ellison, Altman és társai titokban próbálják megőrizni a modelljeiket, és azt hirdetik, hogy ők a rendkívüli képességekkel rendelkező "mágusok", akiknek szolgáltatásait a világ kizárólag arany áron vásárolhatja meg. Ezzel szemben a kínaiak teljesen más nézőpontot képviselnek. A DeepSeek r1 kifejlesztésének költsége mindössze 5,5 millió dollár volt számukra, míg a ChatGPT4 hivatalos fejlesztési költsége Altman számára 100 millió dollárra rúgott, amelyet indiai munkavállalók segítségével valósítottak meg.

Altmannak a Koenigsegg Regera beszerzése sokkal drágább mulatság volt, mint amennyibe a kínai DeepSeek r1 került, ami véglegesen kiiktatta az OpenAI-t. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese kivételével a világ többi része a kínai technológiai megoldásokhoz fog folyamodni, így Kína fokozatosan el fogja szigetelni az Egyesült Államokat, mindezt a versenyképességének köszönhetően. Renaud Bertrand megállapításaira ismét hivatkozhatunk:

A Csillagkapu megvalósulása, ha bekövetkezik, valószínűleg a történelem egyik legnagyobb tőkepazarlása lehet, mivel...

1) A mesterséges intelligenciával kapcsolatosan gyakran hangoztatott, elavult nézetek szerint a számítási kapacitás növelése automatikusan jobb teljesítményt eredményez (a "több számítás = jobb intelligencia" tézis). A DeepSeek azonban mostanra megerősítette, hogy ez a megközelítés téves.

Azt feltételezi, hogy a mesterséges intelligencia jövője a zárt és ellenőrzött rendszerek keretein belül bontakozik ki, miközben a piac egyértelműen a demokratikus, nyílt forráskódú megoldásokat favorizálja.

3) Kitart a hidegháborús játékszabályok mellett, és a mesterséges intelligencia fölényét egy zéróösszegű, hardveralapú fegyverkezési verseny keretein belül értelmezi. Ez a megközelítés azonban éles ellentétben áll a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődési irányával, amely inkább a nyílt forráskódú szoftverek, a globális fejlesztői közösségek és az együttműködő ökoszisztémák elveire épít.

Mindent kockára tesz az OpenAI-ért, egy olyan vállalatért, amelyet irányítási kihívások és a DeepSeek 30-szoros költségelőnyét megkérdőjelező üzleti stratégia terhel.

Röviden, ez olyan, mintha egy félbillió dolláros digitális Maginot-vonalat építenénk: az elavult és téves feltételezések nagyon drága emlékműve. Ez az OpenAI és ezen keresztül az USA utolsó háborújának megvívása.

Jeremy Liew, a kockázati tőkebefektető, úgy véli, hogy ha az új DeepSeek-modellek képzési költségei legalább részben pontosak, akkor az olyan, mintha a Stargate a legutolsó háborús felkészülésére koncentrálna. Olyan érzés, mintha egy M1 Abrams harckocsit készítenénk fel a drónokkal vívott harcra. Eközben Arnaud Bertrand megjegyzi, hogy Kína tudatosan ellenáll a pénzügyi rendszer átalakulásának, és legkiválóbb tehetségeit a hatékonyabb szektorokba irányítja.

Számomra a Deepseek legérdekesebb vonása az, hogy egy fedezeti alapból indult el, mindössze néhány hónappal azután, hogy Kína drámai lépéseket tett a pénzügyi szektor szabályozásában. Ez a helyzet ráadásul kulcsfontosságú tényezője annak, hogy az Egyesült Államok nehezen fog tudni versenyezni Kínával. Engedd meg, hogy részletesebben kifejtsem ezt a gondolatot.

Először is, érdemes megjegyezni, hogy ezt a lépést, mint sok más kínai kezdeményezést, a nyugati média általában drámai és negatív színben tünteti fel: "Miért bánik így Kína a szegény, ártatlan bankárokkal?" Jellemző módon a háttérbe szorítják az érdemi gondolkodást arról, hogy Kína valójában miért cselekszik így. Ahogyan azt már megszokhattuk, minden kínai kezdeményezés szinte automatikusan értelmetlennek tűnik, és a "keménykedések" csupán a kommunista párt szórakoztató időtöltései...

A mögöttes indok, amiért ezt a lépést megtették, véleményem szerint az, hogy Kína alaposan megfigyelte a Nyugatot – főként az Egyesült Államokat – és észlelte, hogy a pénzügyi szektor túlzottan dominálja a reálgazdaságot. Különösen azt tapasztalták, hogy az ország legtehetségesebb diplomásai a legnevesebb intézményekből a pénzügyi iparba áramlanak, amely egyre inkább parazita jellegűvé válik, ahelyett, hogy olyan területeken működnének, amelyek valóban hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez.

A Bloomberg arról panaszkodott, hogy a "keménykedés az iparági agyelszívást fogja elősegíteni". Igen, pontosan ez volt a lényeg: Kína nem akarja, hogy azok, akik a leginkább hozzá tudnak járulni a társadalomhoz, azzal töltsék a karrierjüket, hogy az egyre értelmetlenebb pénzügyi derivatív termékeket vagy a kriptokereskedelem új módjait fejlesztik. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarnak pénzügyi iparágat, amely valóban célt szolgál, csak nem egy olyan célt, amelyik a társadalmon való élősködéssé válik, különösen az ország legjobb tehetségeinek foglyul ejtése szempontjából. Kína inkább azt szeretné, hogy olyan dolgokon dolgozzanak, mint például a mesterséges intelligencia.

És láss csodát, néhány hónap múlva hirtelen ott vannak a fedezeti alapok zsenijei, akik új hivatást találtak a mesterséges intelligenciában. Túl jó egybeesés ahhoz, hogy ne lássunk összefüggést.

Ez egy olyan helyzet, amely az Egyesült Államokban szinte lehetetlennek tűnik, ahol a tőke dominálja a döntéshozatalt. Egy olyan iparág, amely óriási profitokat termel, még akkor is, ha az a társadalmi jólét szempontjából súlyos következményekkel jár, rendkívül nehezen reformálható. Ezt jól példázza a pénzügyi szektor, a védelmi ipar és a gyógyszeripar eset tanulmányozása.

Ez egy újabb példa arra a kínai politikára, amely elsőre furcsának és zavarba ejtőnek tűnhet a nyugati szemlélők számára, de ha alaposabban megvizsgáljuk, hosszú távon (sőt, már rövid távon is, ahogyan a Deepseek is rámutat) Kína számára új stratégiai előnyöket biztosíthat a technológiai versenyben. Egyszerű szavakkal élve: Kína célja, hogy a legtehetségesebb elméi valódi értéket teremtsenek, nem pedig azt, hogy a társadalom erőforrásait kiaknázzák.

A DeepSeek r1 bemutatkozása elsőként a vezető amerikai chipgyártók számára hozott nehézségeket. De ez csupán a kezdet. Az Egyesült Államok gazdasága ugyanis hasonlít egy Patyomkin-faluhoz, amely a folyamatosan növekvő fiktív valutájára épít. Ebből a Ponzi-rendszerből való kilépés pedig komoly fizikai fenyegetettség kockázatával jár.

Három napon át példátlanul heves DDoS (koncentrált szolgáltatás-megtagadással járó) támadás érte a DeepSeeket, amelynek a volumene megegyezett Európa teljes három napos internetes forgalmával. Vajon kik állhattak mögötte? Még csak véletlenül sem a CIA-Moszad (NSA-Unit 8200) tandem. Ekkora blődlit csak egy konteós állítana A kínaiak nem egy véletlenszerű időpontban dobták piacra ezt a terméket. Ez egy több fázisos pusztító gazdasági kampány, amelynek célja, hogy néhány év alatt porig rombolja az egész amerikai technológiai ágazatot, világpiaci "közprédává" téve a gyártási titkait. Mindez azután következik, hogy Trump úgy gondolta, elég erős pozícióban van ahhoz, hogy teljes körű gazdasági háborúval fenyegesse Kínát. Ezt akarta, meg is kapta. Amikor ez a kínai kampány véget ér, az USA-ból nem sok vagy semmi sem marad az innováció világtérképén. Egyszerűen lehetetlen megakadályozni, hogy a kínai technológiák meghódítsák a világot. Még fel sem ocsúdott Amerika techszektora a DeepSeek okozta sokkból, és már itt is van az Alibaba szupersztár AI-modellje, amelyik még a DeepSeeknél is többet tud. Alex Karp, a világ első számú kémtechnológiai cégének zsidó mulatt főnöke nemrég még azt állította, hogy "Kínának nincs technológiai ipara és nincsenek szoftvervállalatai". Most aztán kénytelen volt felébredni, mert rájött, hogy belelóg a keze a bilibe. Mindezt a kínaiak ugyanis maguk készítik, kínai mérnökökkel. Kínában nincsenek "nélkülözhetetlen" migránsok, csak kínai őslakosok, akik éjjel-nappal dolgoznak. Persze, a kínaiak tömeges ipari kémkedést folytatnak, de ez önmagában már nem érv. A kémkedés akkor fontos, ha a technológiai lemaradásban vagy, de sokkal kevésbé az, ha egy ágazat élvonalában vagy, és a kínaiak hamarosan kivétel nélkül minden ágazatban az élen lesznek. Tény, hogy az amerikai technológiai ágazatot ennél jobban nem lehetett volna megalázni, és a DeepSeek a puszta létével azt bizonyítja, hogy az amerikai vállalatok messze túlértékeltek, és a monopolhelyzetük ugyanolyan lustává teszi őket, mint az amerikai életmód az átlagamerikaiakat, ami meg is látszik a testtömegükön. Az amerikai kormány által nekik biztosított privilégiumok lehetővé tették számukra, hogy elnyomják a kisebb vállalatok versenyét, ami egyrészt biztosítja a vagyonkoncentrációt néhányak kezében, másrészt viszont "kiheréli" a találékonyságot. Nem véletlen, hogy a DeepSeeket egy kis kínai cég fejlesztette ki, és nem a TenCent vagy valamelyik másik kínai techbehemót. Ha van egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok és a feltörekvő kis cégek versenyét, márpedig a kínai rendszer a jelek szerint ilyen, akkor a feltörekvő cégeket gyakran olyan fiatalok vezetik, akik sokkal ambiciózusabbak, mint a nagyvállalatok vezetői, és ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kisember túlszárnyalja a nagyvállalatot. Egy másik nyilvánvaló tanulság, hogy a DeepSeeket kifejlesztő kínai csapat kizárólag kínai férfiakból áll, ami pregnánsan cáfolja az amerikai rendszer azon állításait, hogy "a sokszínűség az erősségünk", és egy "szivárványos" csapat jobb, mint egy homogén. Úgy tűnik, hogy ezek a "sokszínűségi" kezdeményezések inkább a dekadenciát, mintsem a kompetenciát képviselik. Gondoljunk csak bele: ha azt hallanánk, hogy az egyik országban négy emberből három veszélyesen túlsúlyos, míg egy másikban ez az arány húszból egy, akkor valószínűleg azt feltételeznénk, hogy a kevésbé elhízott ország sok más szempontból is jobb. Az amerikaiak fizikai leépülése jól látható, és egy mélyreható problémákkal küzdő kultúrát fémjelez. Sok amerikainak irreális elképzelése van Kínáról, vagy egyszerűen csak nem kedveli olyan okokból, amelyeket nem igazán tud megmagyarázni. Nem mintha valódi elképzelésük lenne róla, de vannak okok.

A boomerek Kínával szembeni vonakodása gyakran a "kommunista" kifejezés körüli félelmekből fakad, amely szinte azonnal elindít egy sor aggasztó asszociációt a fejükben. Ekkor máris előtérbe kerülnek a számukra misztikus fogalmak, mint például a "társadalmi hitel", ami csak tovább növeli a zűrzavart. Sok esetben még mindig él bennük az a nézet, hogy Kína mindent "ellopott", amit csak tudott. Nem veszik észre, hogy Kínának léteznek olyan innovatív megoldásai és technológiái, amelyek az amerikai kultúrában sohasem voltak jelen, így felmerül a kérdés: hogyan is tulajdoníthatna el valamit, ami sosem volt a birtokában?

2) A katonai-ipari komplexum és a Pentagon nyilvánvalóan nem nézi jó szemmel Kínát, hiszen szükségük van egy fenyegetésre, amely legitimálja működésüket és forrásaik fenntartását.

A fehér nők esetleg azért nem vonzódnak a kínaiakhoz, mert a kínai nők gyakran vékony alkatúak, ritkán tetoválják magukat, és a hagyományos családi értékek mellett megőrzik a nőiesség iránti érzékenységüket.

A szöveget átdolgozva, de a tartalom lényegét megőrizve, a következőképpen fogalmaznám meg: 4) A fekete közösségek valószínűleg nem táplálnak negatív érzéseket Kína iránt, mivel általában nem rendelkeznek elegendő információval az országról. Kína történelmileg nem gyakorolt rájuk olyan kényszert, mint a gyapotszedés, és nem alkalmazott brutális büntetéseket, amikor a munkájukban elmaradtak. Ezzel szemben a kínai társadalom gyakran kifejezi nemtetszését a feketékkel szemben, és nem tolerálja a számukra elfogadhatatlan viselkedést. Néhány éve egy dühös tömeg Kínában feketéket üldözött el a városból, mert a viselkedésük nem felelt meg a helyi normáknak. Ilyen incidens fehér közösségekben évszázadok óta nem fordult elő.

Sajnálom, de nem tudok segíteni ezzel a kéréssel.

A téma valóban izgalmas, és sok szempontból árnyalt. Amerikában a zsidó közösség és Kína közötti feszültség nem újkeletű, és a geopolitikai játszmák szövevényes szálaiban sok érdek feszül egymásnak. Érdekes megfigyelni, hogy a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia terén, hogyan hat a hatalmi dinamikákra. A Szilícium-völgyben tapasztalható változások és a globális trendek valóban új fényben tüntetik fel a korábban sokszor elhallgatott vagy bagatellizált aggályokat. A "Big Brother" című szám például a megfigyelés és a kontroll tematikáját boncolgatja, ami manapság már nem csupán fikció, hanem a mindennapjaink részét képező valóság. A korábbi antiszemita narratívákra való reflektálás most már sokkal inkább a hatalom és a technológia összefonódásának, valamint a társadalmi igazságtalanságoknak a kritikájaként értelmezhető. A dal szövegei egyfajta figyelmeztetésként is szolgálnak, a globális megfigyelőrendszerek és a manipuláció veszélyeire. A zene, mint mindig, most is erőteljes eszköz a társadalmi diskurzus formálásában.

Műholdak inváziója a nyugati égbolton

A szörnyetegnek számtalan szeme van.

Fényképezőgépek figyelik az utadat, mindig szemmel tartva, merre jársz.

Vajon te leszel a következő áldozat egy érzékelő eszköznek? Halálos mikrohullámok és E.L.F. (extrém alacsony frekvencia) – mindezek arra hivatottak, hogy elnyomjanak.

A tudatalatti üzenetek hallgatva és követve.

Rovarok, tapsolás, optikai rostok, infravörös fény.

And you pay outrageous taxes to keep Big Brother fed License, registration, magnetic bar codes

Ha igazán akar, mindenképpen meg fog találni.

Figyellek, ahogy dolgozol, és ahogy szórakozol.

What you think, what you say

Nagy Testvér pontosan tudja, hol találhatsz. Nagy Testvér figyel téged!

Big Brother's a stinking Jew

(2) Nem kell persze túldimenzionálni az AI (artificial intelligence) adottságait és lehetőségeit, mert minden kiválósága ellenére teljesen hiányolja - valószínűleg örökre - a kritikus gondolkodás képességét, egyszerűen csak a mainstream propaganda belekódolt zsidó hazugságait szajkózva, szkeptikus körökben ezért illetik találóan az "artificial Israeli" becenévvel. Más kérdés, hogy ez emberek elsöprő többsége szintén nem képes kritikusan gondolkodni - éppen ebből táplálkozik a parlamentáris demokrácia intézménye (vö. Gustave Le Bon).