Szakértői vélemények alapján valószínűtlen, hogy a legutóbbi indiai repülőgép-baleset hátterében műszaki hiba állna.
A repülőgép-balesetek, amelyek során a gép közvetlenül a felszállást követően hibásodik meg, manapság meglehetősen szokatlan eseményeknek számítanak. Korábban ezek a incidensek gyakrabban történtek, de kérdéses, hogy a jelenlegi eset kivizsgálásában ez a múlt tapasztalata mennyire segíthet – így indítja megfontolásait Guido Carim Junior, a Griffith Egyetem repülésbiztonsági szakértője, a Conversation oldalán.
A repülőgép a felszállás után kevesebb mint egy perccel zuhant le, körülbelül 1,5 kilométerre a kifutópályától. A szakértőnek kifejezetten fejtörést okoz, hogy a 21. században hogyan történhet ilyesmi egy nagy múltú repülőgépgyártó esetében, amely a korábbi esetek tanulságait rendre figyelembe veszi a fejlesztéseknél.
Carim Junior említi az 1999-es argentin tragédiát, amikor is harminckét élet veszett el a LAPA 3142-es járatának katasztrófájában, amely Buenos Airesből szállt fel. A baleset nyomozása során kiderült, hogy a Boeing 737 fékszárnyai nem voltak a megfelelő pozícióban a felszálláskor, és a legénység figyelmen kívül hagyta a repülőgép belső riasztórendszerének figyelmeztetéseit.
A cikk emlékezetes módon felidézi az US Airways 1549-es járatának 2009-es kényszerleszállását a New York-i Hudson folyón, amely szintén a felszállást követően, alig néhány perccel történt. Az eset hátterében egészen eltérő ok állt: a repülőgép egy nagyobb madárcsapattal ütközött, ami mindkét motor működését blokkolta, így a gép hirtelen meghajtás nélkül maradt.
A légiközlekedési ipar folyamatosan fejlődik, és a balesetekből levont tanulságok segítik ezt a folyamatot. Az argentin incidens például jelentős előrelépést hozott a pilótaképzés és a repülési protokollok terén. Ezzel szemben a Hudson folyón történt esemény, amely végül szerencsés kimenetelű lett, új irányelveket eredményezett a motorok tervezésével kapcsolatban. Egy szakértő véleménye szerint az Air India balesete mögött más okok állhatnak, mint azok, amelyek a korábbi esetekben hozzájárultak a problémákhoz.
Mint ismeretes, egy utas élte túl a tragédiát - egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan miként. A 11A ülésen ült, a vészkijárat mellett, a jelentések szerint a repülőgép "kettétört", és az utas a gép első felében találta magát, miközben a hátsó rész kigyulladt. Ezután kisétált a roncsok közül, és a mentők találtak rá. A kutatások azt mutatják, baleseteknél általában a repülőgép hátsó ülései a legbiztonságosabbak, ez az utas azonban viszonylag közel volt a gép elejéhez. Az eddig tudottak alapján, a szakértői vélemény szerint nincs jobb magyarázat, mint hogy túlélését a vakszerencsének tulajdonítsuk.
A teljes körű vizsgálat lezárása előtt sajnos nem rendelkezünk részletes és pontos információkkal az eseményekről. Az ilyen típusú vizsgálatok az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) által meghatározott eljárások szerint folynak. Ebben az esetben a repülőgép-balesetekre specializálódott indiai hivatal vezeti a vizsgálatot, egy nemzetközi szakértőkből álló csapat támogatásával. A csapat munkáját az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és a megfelelő brit hatóságok szakemberei segítik, képviselve a repülőgép gyártóját, valamint az utasok származási országaikat.
A csapat helyszíni vizsgálatot fog végezni a baleset helyszínén, a tárgyi bizonyítékok mellett megvizsgálják a repülőgép fekete dobozában tárolt adatokat is, amelyek tartalmazzák a repülési adatrögzítő és a pilótafülke hangrögzítőjének adatait. Előzetes jelentéseket általában 3-6 hónappal a baleset után szoktak kiadni, a végső jelentéseket pedig egy-két évvel ezt követően.
A BBC elemzése arról ír, hogy a Boeing a múlt hónapban ünnepelte, hogy már egymilliárd utast szállított a 787 Dreamliner, ami óriási teljesítmény ahhoz képest, hogy a repülőgép csak 14 évvel ezelőtt került forgalomba.
Ez a repülőgép eltér a Boeing 737 Max-tól, amely a 2018-as és 2019-es indonéziai, valamint etiópiai tragédiák következtében került a középpontba. Ezekben az esetekben szoftveres problémák vezettek a balesetekhez, ami miatt a típust másfél évre visszavonták a globális forgalomból. A BBC hírei alapján jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mostani indiai incidens hátterében a Boeing hibája állna. Pilóták nyilatkozatai szerint manapság ritkán fordul elő, hogy gyártói hiba miatt következik be súlyos baleset; a Boeing 737 Max esetének kivételével a legtöbb tragédiát emberi mulasztás okozza.
A Boeing helyzetét illetően a BBC rámutat arra, hogy a tegnapi baleset hírére a New York-i tőzsdén a részvények értéke azonnal 5%-kal csökkent. A cég neve most ismét egy súlyos tragédiához kapcsolódik. Tavaly hónapról hónapra közel egymilliárd dolláros veszteségeket szenvedett el, miközben számos kihívással nézett szembe, beleértve a biztonsági problémákat, a minőség-ellenőrzési hiányosságokat és a dolgozói sztrájkokat.
2024-ben az Alaska Airlines egyik járatán egy váratlan incidens történt, amikor a repülés során levált az egyik ajtaja. Ennek következtében a Boeing óriási, 160 millió dolláros kártérítést volt kénytelen kifizetni. Ezt az eseményt megelőzően a Boeing már egy egyezséget kötött a Southwest Airlines-szal is, amely a 737 Max flottával kapcsolatos forgalomkiesés okozta pénzügyi veszteségekről szólt, és ez a megállapodás 428 millió dollárjába került a cégnek.
