Szele Tamás: Schrödinger telefonhívása A cím nem csupán egy egyszerű elnevezés, hanem egy izgalmas és elgondolkodtató koncepciót hordoz magában. Az írásban a kvantummechanika paradoxonjait és a modern kommunikációs eszközök világát egyesíti, lehetőséget

Elsősorban szeretném hangsúlyozni, hogy van egy rendkívül fontos mondanivalóm, amelyet olyan nagy betűkkel és kiemeléssel fogok tálalni, ahogyan azt a felület lehetővé teszi.

Ez a szöveg egyáltalán nem, hangsúlyozom, NEM egy korrigáló nyilatkozat.

Helyreigazítást ugyanis akkor közlünk, ha tévedtünk vagy hibáztunk, de esetünkben erről nincs szó. Arról azonban igen, hogy valaki hazudik, mint a vízfolyás. A sajtónak, a magyar választópolgároknak, de még a saját pártmédiájának is. Pontosabban: vagy most hazudik, vagy korábban tett így.

Ez az ember mindenképpen a magyar diplomácia és egyúttal a kormánypárt legfelsőbb köreihez tartozik és részt vesz úgy a magyar külpolitika, mint a választási kampány irányításában. Nem lehetünk bizonyosak abban, kiről van szó, amint abban sem, hogy egy ember vagy több tájékoztatta, illetve tájékoztatja félre a magyar közönséget, így tehát nem említjük meg a nevét, respektíve a neveiket. Azonban lássuk, miről beszélek.

Ahogy a tegnapi bejegyzésemben már kifejtettem, a magyar kormánymédia tegnap a hírek tengerében úszott, hiszen Donald Trump hétfőn telefonon kapcsolatba lépett Orbán Viktorral, hogy konzultáljanak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. Ezt az eseményt minden egyes orbánum a saját stílusában és szókincsén keresztül tálalta, én pedig a Pesti Srácok cikkét vettem górcső alá, amely már a bevezető sorokban is parodisztikus magasságokba emelkedett, és így fogalmazott:

Amennyiben valaki továbbra is kételyekkel tekint a magyarok világuralmára és azt hiszi, hogy elszigetelődtünk, érdemes figyelniük Trump legutóbbi hétfői megbeszélésére. Ekkor a magyar miniszterelnök véleményét is kikérte. Orbán Viktor alapvetően elégedett volt az elnök teljesítményével, de Ukrajnával kapcsolatban még mindig vannak fenntartásai.

Ehhez képest Szijjártó Péter ma reggel a Harcosok Órájában bejelentette, hogy a telefonhívás valójában nem zajlott le. Idézném az Origót, mert valóban figyelemre méltó:

"Ugye vannak ezek a nagy nemzetközi hírügynökségek. Általában az angolszász vagy nyugat-európai világban működnek ezek. Ezek a nagy nemzetközi hírügynökségek önmagukat általában valamifajta morális magasságként szokták beállítani. Mindenfajta gond nélkül oktatnak ki, minősítenek, áraznak be politikákat, politikusokat, és mintegy ilyen kinyilatkoztatásként, ilyen önmagától eredő igazságként állítanak be általuk vélelmezett folyamatokat, politikákat, politikusokat. Na most a Bloomberg az általam ismert eddigi legnagyobb nemzetközi zebrát dobta be a köztudatba.

Szeretném egyértelművé tenni, hogy ilyen telefonbeszélgetés soha nem zajlott le. Semmilyen formában. Ennek tükrében pedig azt is fontos megemlíteni, hogy a téma sem került szóba – emelte ki a miniszter.

Az említett telefonbeszélgetés valójában nem létezett. Ennek ellenére a Bloomberg és más, állítólagosan megbízható és jól informált hírügynökségek olyan részletesen számolnak be róla, mintha ténylegesen megtörtént volna. Azt állítják, hogy szinte szó szerint idézik a jegyzőkönyveket, miközben valójában egy olyan eseményről van szó, ami sosem zajlott le. Kíváncsi vagyok, hogyan fogják ezek a nemzetközi médiumok megőrizni a hitelességüket a jövőben, és hogyan fogják tudni prezentálni a tényeket bármilyen más témában, ha egyszer már egy teljesen fiktív eseményről számoltak be részletesen. Ilyen esetekben nem csupán a hangsúlyok eltalálása vagy a témák kidolgozása a kérdés, hanem az is, hogy képesek lesznek-e a valóságot tükrözni, amikor már egyértelmű, hogy a valóságot megcáfolják.

Nos, úgy tűnik, hogy valakinek komoly problémái vannak a hitelességével, de talán nem éppen a Bloomberg az, akit okolni kellene. A telefonhívás tényét ugyanis a Bloomberg mellett a Reuters is megerősítette, ami különösen lényeges, hiszen a többi hírforrás döntően a Bloomberg információira támaszkodik. Ezzel szemben a Reuters egyedülálló módon azt írja, miszerint:

"Trump kedden Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt arról, hogy Budapest lehetne a helyszíne Zelenszkij és Putyin csúcstalálkozójának - közölte a Fehér Ház egyik illetékese."

Trump kedden a budapesti csúcs találkozó lehetőségéről beszélgetett, amelyen Zelenskiy és Putyin is részt vehet, Viktor Orbán magyar miniszterelnökkel. Ezt egy Fehér Házbeli tisztségviselő nyilatkozta.

Itt van egy kis különbség, mert a Bloomberg hétfői telefont említ, a Reuters keddi tárgyalást (mivel sem Orbán, sem Trump nem hagyták el országuk területét kedden, ennek is telefonon kellett volna történnie), tehát akkor most hogy állunk? Egy hívás volt, hétfőn? Vagy egy másik, kedden? Esetleg kettő, hétfőn is, kedden is? Vagy egy sem, mint Szijjártó állítja?

Most azzal ne is foglalkozzunk, hogy a magyar külügyminiszter betegesen gyűlöli a független sajtót, és ezt a hibát - melyet bizony a kormány kommunikációja okozott - is a média nyakába akarja varrni. Ez nála alapértelmezett, a kérdés azonban mégis az volna, mi az igazság? Tegnap ez, ma az, holnap amaz? Mától kezdve minden másképpen volt? Ki csapott és csap be kit?

Ezeket az információkat a rendelkezésünkre álló eszközökkel nem lehet pontosan ellenőrizni, legfeljebb spekulációkra alapozhatunk. Nyilvánvaló, hogy a lakájmédia által terjesztett narratíva - miszerint Trump felkapja a telefonját, míg az uniós vezetők megalázottan, lehajtott fejjel hallgatnak az Ovális Irodában, és ő felhívja Orbánt, hogy érdeklődjön a mérések mikéntjéről - köszönőviszonyban sincs a valósággal. Bár senki sem fogalmazta meg ezt a gondolatot szó szerint, a sugallat mégis erőteljesen jelen van. Az igaz, hogy a hívásnak kellett volna megtörténnie hétfőn, de az uniós és ukrán diplomaták jelenléte ezt nem támasztja alá, hiszen nem erősítik meg az esetet.

Ha és amennyiben volt, illetve lett volna másik, keddi hívás, az foglalkozhatott volna a Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó budapesti megrendezésével, és annak már nem is lett volna ennyi tanúja, de vagy volt, vagy nem.

Két hívás két, egymást követő napon merőben valószínűtlen volna, tehát lehet, hogy Szijjártó ma reggel kivételesen igazat mondott, és nem volt egy sem. Ezt csak két ember dönthetné el az egész Földkerekségen: meg kellene kérdezni Orbánt és Trumpot, ha lehet, külön-külön, egymástól elzárva, nevezzük ezt akár kihallgatásnak is. Nos, erre jelenleg nincs mód, és valami azt súgja, hogy a közeljövőben sem lesz. Egyébként Szijjártó igenis volna abban a helyzetben, hogy Orbánnál rákérdezzen a hívás tényére, ha merne, de sem nem mer, sem nem akar.

Nézzük meg, hogyan alakult át ez a zűrzavar valami hírértékűvé!

Első sorban, minden közlő orgánum és orbánum a Bloomberget idézi forrásként, egyedül a Reuters kivétel. Az "egyforrású" hírekkel pedig gyakori a baj: ha csak nem különlegesen fontosak, ellenőrzés előtt nem lenne szabad közölni őket. De először is tekintsük szó szerint, mit ír a Bloomberg-tudósítás!

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktorral. A hívásra azt követően került sor, hogy Trump megbeszélést tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és más európai vezetőkkel. A találkozó célja az volt, hogy átbeszéljék, miért akadályozza a magyar kormányfő Ukrajna csatlakozási folyamatait az Európai Unióhoz - értesültünk olyan forrásokból, amelyek közel állnak az ügyhöz.

"US President Donald Trump called Viktor Orban on Monday following talks with Ukrainian President Volodymyr Zelenskiy and European leaders to discuss why the Hungarian prime minister was blocking Ukraine's accession talks with the European Union, according to people familiar with the matter."

A Bloomberg hírei szerint a forrásaik "szoros kapcsolatban állnak az ügyhöz", ami azt sugallja, hogy az amerikai elnök környezetéből vagy a magyar kormány köreiből származhatnak az információk. Azok, akik "közel állnak az ügyhöz", valószínűleg érintettek és érdekelt felek is, ami megkérdőjelezi a hírek megbízhatóságát. Megértem, hogy a források védelme fontos, és ha névtelenséget kérnek, azt tiszteletben kell tartani. Azonban ilyen körülmények között az információk "megerősítetlenek" maradnak, és akik hitelesíthetnék ezeket a részleteket, valószínűleg nem fognak megszólalni.

A Reuters helyzete még kérdésesebb: ők egy meg nem nevezett "illetékesre" hivatkoznak a Fehér Házban. Ez önmagában nem lenne probléma, hiszen a névtelenség csupán egy bizonytalansági tényezőt jelent, de nem feltétlenül bizonyíték a tévedésre vagy a szándékos félretájékoztatásra. Elképzelhető, hogy a Fehér Ház tudatosan "üzent" a médiának, pontosabban kihasználta a sajtót saját érdekeinek előmozdítására. Azonban ezek az érdekek számunkra ismeretlenek maradnak.

És mi van akkor, ha nem a Fehér Ház üzent az illetékessel, hanem a Kreml, a Lubjanka tér vagy Jaszenevo?

Ez sem elhanyagolható tényező. A Trump-adminisztráció legmagasabb szintjein is bőven találkozhatunk olyan személyekkel, akik Putyinhoz közel állnak, és orosz propagandát terjesztenek, így könnyen elképzelhető, hogy mi zajlik a háttérben, akár csak egy szinttel lejjebb. Az elmúlt év során a Reuters többször is az orosz titkosszolgálatok áldozatává vált, és bár tény, hogy minden esetben a moszkvai kapcsolatokon keresztül, az orosz Elnöki Adminisztráció "bennfentes" informátorait igénybe véve történtek a manipulációk, most úgy tűnik, hogy a washingtoni rezidentúra is szerepet játszhatott. Az eddigi esetek során a Reuters mindig kiadott helyreigazítást a hibás információk után, de vajon mit tett ma?

A külügyminiszter határozottan visszautasította a kedden napvilágot látott sajtóhíreket, köztük a Reuters és a Bloomberg jelentéseit, amelyek arról számoltak be, hogy Donald Trump amerikai elnök telefonon kapcsolatba lépett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A beszélgetés célja az volt, hogy az ukrajnai elnökkel és az európai vezetőkkel lezajlott hétfői csúcstalálkozó után Ukrajna uniós csatlakozásáról folytassanak eszmecserét.

"Szeretném világossá tenni, hogy ilyen telefonhívás nem történt. Egyszerűen nem volt. Ennyi." – fogalmazott Szijjártó.

A Fehér Ház egyik hivatalos képviselője nyilatkozott arról, hogy Trump és Orbán hétfőn egyeztettek Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról, továbbá felmerült a kérdés, hogy Budapest alkalmas lenne-e Putyin és Zelenszkij tárgyalásainak helyszíneként.

A külügyminiszter azonban cáfolta a keddi napon megjelent médiainformációkat, köztük a Reuters és a Bloomberg híreit, miszerint Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról, miután hétfőn találkozott Ukrajna elnökével és az európai vezetőkkel.

Szijjártó világosan kifejtette, hogy nem történt meg az a telefonhívás. „Nem volt ilyen hívás. Pont.”

Egy Fehér Házbeli tisztségviselő szerint Trump és Orbán hétfőn egyeztettek Ukrajna Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásairól, valamint arról is beszéltek, hogy Budapest esetleg házigazdaként funkcionálhatna egy Putin és Zelenszkij közötti megbeszélés során.

Ez lehet helyreigazítás, ha úgy döntök, de ha nem akarom, akkor nem az. Mindenesetre az intelligenciánk nem gyarapodott általa.

A magyar sajtóban az egész telefonhívásos sztori úgy robbant be, mint egy villámcsapás, amikor a kormánymédia lecsapott rá, mint gyöngytyúk a búzára, és ők voltak az elsők, akik teleharangozták a hírt az információs térben. A független sajtó csak később csatlakozott a hírek körüljárásához, miután két jelentős hírügynökség is felfedezte a témát, így bárki, aki akarta, stílusához és lehetőségeihez mérten megoszthatta a részleteket. Éppen ezért Szijjártó vádjait határozottan el kell utasítanunk: a hír eredendően az ő médiájukból származik. A kormánysajtó természetesen politikai fegyverként használta az esetet a magyar választási kampányban, bemutatva azt úgy, mintha Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Orbán Viktorhoz járna tanácsért, és mintha a magyar kormányfő ütemére táncolna.

Ennél nagyobb marhaságot is közöltek már ők, és abból sem lett baj, most is várták a buksisimit meg a jutalomfalatot. Ami azonban elmaradt, ehelyett jött Szijjártó a bunkósbottal. Most meg próbálják a független sajtóra kenni a saját bal... fácánságukat.

Ez azonban nem nyújt magyarázatot arra, hogy valójában mi zajlott le. Szubjektív véleményem szerint egyfajta információs, vagy esetleg dezinformációs akcióval állunk szemben, amely mögött orosz vagy amerikai érdekek húzódhatnak meg. Az okok és a kitűzött célok egyelőre rejtélyesek, de nyilvánvaló, hogy valaki számára kedvező volt, hogy egy ilyen hír elérje a közvéleményt, lehetőleg minél szélesebb réteget megcélozva. Nyugaton, vagy épp Oroszország területén nem vált szenzációvá az ügy, mivel az ottani embereket nem foglalkoztatják a magyar belpolitikai események; csupán nálunk kavarog a világ zűrzavara. Ezért elképzelhető, hogy egy művelet félresiklott, és ezáltal belpolitikai feszültségeket teremtett, vagy éppen ellenkezőleg, a zűrzavar előidézése volt a cél. A kérdés, hogy kik irányították ezt az akciót, továbbra is nyitott: bármely érdekelt fél közreműködése szóba jöhet.

Mit mond ez nekünk, újságíróknak és -olvasóknak, választóknak Magyarországon?

A kormánymédia állításainak hitelességét érdemes kétségbe vonni, még akkor is, ha nem feltétlenül áll szándékukban hazudni – hiszen előfordulhat, hogy egyszerűen csak "fokozzák" vagy "színesítik" a meglévő tényeket. Még egy ilyen kis eltérés is súlyos következményekkel járhat. Vajon érdemes-e hinnünk a Magyar Nemzetnek, a Pesti Srácoknak vagy a Mandinernek? Talán jobb, ha fenntartásokkal kezeljük ezeket a forrásokat, így reagálva Szijjártó Péter rosszindulatú célzásaira a hitelesség kérdésében.

Hogyan lehetett volna például ezt a hírt ellenőrizni?

Ahogyan korábban említettem, egyetlen lehetőség van erre: ha telefonon megkeressük Orbánt vagy Trumpot, és alaposan meginterjúvoljuk őket.

Akik velünk nem állnak szóba. Sőt, a jelek szerint a saját szolgáikkal sem.

De most már Szijjártó és a lakájmédiája veszítette el a hitelességét, nem mi.

Ezért indítottam e gondolatmenetet azzal, amivel a végén is összegzem ezt az írást: