Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kormány milyen jelentős forrást szán a családok támogatására.

A Budapest Global Dialogue 2025 konferencia második napját a magyar külügyminiszter megnyitó beszéde indította, amely a szuverenitás és Magyarország jelentős szerepe a multipoláris világrendben állt a középpontjában. E rendezvény a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az indiai Observer Research Foundation (ORF) együttműködésével valósult meg, és célja a globális párbeszéd előmozdítása volt.

A tanácskozás második napját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indította el. Beszédét azzal vezette fel, hogy hangsúlyozta: az Európai Unió jelentős hátrányban van Kínával szemben számos területen. Ezt követően részletesen kifejtette, miért volt és marad kulcsfontosságú az orosz energia szerepe a régió számára.

A friss terv, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dolgozott ki, komoly kihívásokat jelent Magyarország számára, mivel potenciálisan veszélyezteti a szuverenitását és fokozza a külső függőséget. Az orosz energiaimport leállítása nemcsak a gazdasági stabilitást, hanem a rezsiköltségeket is drasztikusan megemelheti, ami végső soron a hazai földgáz és üzemanyag árának emelkedését vonja maga után. Ez a lépés tehát nem csupán a piaci viszonyokat, hanem a mindennapi életünket is alapvetően befolyásolhatja.

Magyarország gazdasági semlegesség politikáját követve arra törekszik, hogy a keleti és nyugati befektetők közötti hidat képezzen. E téren már jelentős előrelépéseket értünk el. A miniszter kiemelte, hogy hazánkban jelen van a három legnagyobb német autógyártó, míg a kínai tőke jelentős része is hozzánk áramlik. A külföldi befektetések értékében eddig soha nem látott csúcsokat értünk el.

Az utóbbi időszak amerikai eseményei arra késztetnek minket, hogy megőrizzük a magyar szuverenitást. Jelenleg Magyarország az egyedüli uniós ország, amely Trump elnökhöz hasonlóan a béke mellett áll, és nem kíván részt venni az orosz-ukrán konfliktusban. A patrióta hatalomátvétel óta az Egyesült Államokban is elérkezett a normalitás és a racionalitás kora, míg korábban a "nemzetközi liberális véleménydiktatúra" által szélsőségesnek tartott nézetek mára a mainstream részévé váltak. "Végre visszatérünk a történelem fővonalába" - hangsúlyozta.

A migrációt illetően Szijjártó Péter hangsúlyozta, továbbra is mi döntjük el, hogy kiket engedünk be Magyarországra és kiket nem. Megemlítette, hogy éppen kedden szavaz az Országgyűlés arról, hogy a magyar GDP 5 százalékát fordítjuk a családok támogatására, amely az EU-n belül az egyik legmagasabb érték.

Ellenállásra van szükségünk Brüsszel nyomásával szemben, amely a saját bábkormányát kívánja ránk erőltetni. Olyan nemzeti és patrióta kormányra van szükségünk, amely elkötelezetten képviseli a hazánk érdekeit, ahogyan ezt az elmúlt tizenöt évben is tette.

- hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy továbbra is aktív tagjai legyünk az európai patrióták közösségének.

Timco Mucunski, Észak-Macedónia külügyminisztere következett a szónoklatok sorában. A politikus hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság kulcsfontosságú mérföldkő volt hazája számára, és kifejezte vágyukat, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy csak egy olyan unióhoz csatlakozzanak, amely magabiztos vezetése révén képes újra a világ meghatározó közösségei közé emelkedni. Észak-Macedónia elkötelezett az integráció iránt, de ezzel párhuzamosan meg kívánják őrizni önállóságukat.

Olyan korba léptünk, ahol a gyengeség már nem kap helyet a társadalmi diskurzusban. A világban való együttműködés elengedhetetlen, de az uniónak figyelembe kell vennie polgárainak vágyait és igényeit. Fontos, hogy a közösségek megőrizzék saját hagyományaikat, és ezek alapján formálják mindennapjaikat. Egy balkáni politikai vezető hangsúlyozta, hogy az EU-nak határozott irányt kell képviselnie, hiszen ez a kulcsa annak, hogy az európai közösség globálisan is vonzó maradhasson.

A konferencia délelőtti panelbeszélgetésén Sunjoy Joshi, az indiai Observer Research Foundation elnöke, figyelemfelkeltő megállapítást tett. Rámutatott, hogy az északi félteke az elmúlt két évtizedben, különösen a 2008-as gazdasági válság előtti időszakban, drámai mértékben túlfogyasztott. Ezt a túlfogyasztást nem támogatta a mögöttes termelés, ami fenntarthatatlanná tette a helyzetet. A gazdaságokat túlzottan elhalmozták pénzügyi forrásokkal, ami csak fokozta a már meglévő problémákat. A 2010-es évek során ezek a gondok egyre inkább felszínre kerültek, és kohéziós problémák formájában manifesztálódtak.

Arta Moeini, az amerikai Institute for Peace and Diplomacy kutatási igazgatója hangsúlyozza, hogy a világpolitikai táj alakulása egyértelműen az unipoláris rendszerről a multipoláris struktúrák felé mutat. Jelenleg egy új világrend körvonalazódik, amelynek további fejlődése nagymértékben függ attól, hogyan reagálnak a különböző régiók meghatározó hatalmai a folyamatosan változó globális helyzet újabb és újabb kihívásaira.

Sébastien Boussois, az Institut Géopolitique Européen belga elnöke hangsúlyozta, hogy jelenlegi korszakunk átmeneti jellegű, és a világ lakossága egyre inkább a biztonság érzésére vágyik. Ezt a biztonságot azonban már nem a nemzetközi szervezetek nyújtják számukra, hanem inkább saját kormányuktól várják el. Az elemző véleménye szerint most az a kulcskérdés, hogy Európa miként tudná visszaszerezni vezető pozícióját a globális színtéren. Donald Trump és más politikai vezetők is ráéreztek arra, hogy a sikeres alkuk megkötése rendkívül fontos. A reálpolitikai szintén úgy tűnik, hogy a józan ész alkalmazásának visszatérése figyelhető meg.

A globális Dél dinamikus fejlődése és megerősödése szempontjából a BRICS szövetsége kiemelkedő példa. Jelenleg 13 ország várakozik arra, hogy csatlakozhasson a csoporthoz, amely folyamatosan bővül. Viktoria Panova, a BRICS szakértői tanácsának vezetője, a panelbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy a tagállamok mindegyike saját egyedi identitását hozza magával, így a szövetség nem a hegemónia megteremtésére törekszik. A BRICS olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös megértést és a közös jövőképek kialakítását, ezzel is elősegítve a szervezet fejlődését - tette hozzá az orosz szakértő.