Szijjártó kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága egy potenciális harmadik világháborúhoz vezethet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délben Brüsszelből jelentkezett be Facebook-oldalán, ahol hangsúlyozta: "Ukrajna NATO-ba való meghívása egy harmadik világháború kezdeményezésének tekinthető." A kijelentését a NATO-tagállamok külügyminisztereivel folytatott tárgyalásai után tette.
Mindez néhány nappal azután zajlott, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott a magyar külügyminiszterrel, ahol a légkör feszültséggel teli volt. Lavrov világosan kijelentette, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása közvetlen katonai veszélyt jelentene Oroszország számára.
Szijjártó a keddi nyilatkozatában kifejtette, hogy véleménye szerint "elképesztő elvakultság" jellemzi azokat, akik azt állítják, hogy Ukrajna nem csupán saját érdekeiért, hanem az európai szabadság és demokrácia megvédéséért küzd. "Ez nyilvánvalóan nem igaz. Ukrajna a saját szabadságáért, szuverenitásáért és hazájáért harcol, ami természetesen dicséretes, de ezt nem szabad összekeverni azzal, mintha másokért folytatnának harcot" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Szijjártó "még abszurdabb elképzelésnek" titulálta azt a nézetet, miszerint Ukrajna csatlakozása erősítené a kontinens biztonságát. Hangsúlyozta, hogy a washingtoni szerződés tizedik cikkelye értelmében ez az egyik alapfeltétele annak, hogy egy országot NATO-tagságra invitáljanak.
"Az elsődleges és legsúlyosabb fenyegetést sikerült elhárítani. Ukrajna meghívásával kapcsolatban viszont még nem született végső döntés."
- fűzte hozzá.
A külügyminiszter a jelenlegi helyzetet kettős kihívásnak titulálta. Trump lehetséges újraválasztása ugyanis páratlan lehetőséget teremt az ukrajnai konfliktus gyors rendezésére, ugyanakkor a feszültség eszkalációjának kockázata soha nem volt ennyire kiélezett. Kifejtette, hogy az "Amerikában vesztes demokraták és Európa háborúpárti politikai elitje" mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az új amerikai elnök hivatalba lépése után megakadályozza a békés megoldásokat. A külügyminiszter véleménye szerint "a háborúpárti vezetők makacsul kitartanak álláspontjuk mellett, és nem túlzó azt állítani, hogy rettegnek a január 20-a utáni fejleményektől".
A szerdai tárgyalás tanulságaként Szijjártó azt fogalmazta meg, hogy erősíteni kell a magyar kormány békemisszóját. Ennek megfelelően nem támogatják azt a javaslatot sem, amely a sorozási korhatár csökkentését követelte Ukrajnától, mivel az szintén az eszkalációt kockáztatná.
A külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország, számos más NATO-tagállammal ellentétben, maradéktalanul teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Jelenleg a GDP több mint 2%-át fordítja védelmi célokra, és több mint ezer magyar katona aktívan részt vesz a szövetség különböző misszióiban. Hangsúlyozta, hogy vannak bizonyos vörös vonalak, amelyeket közösen határoztak meg a többi tagállammal, és ezek figyelembevételével mindenáron el kell kerülni a közvetlen konfliktust Oroszországgal.
