Tibi bácsi nem csupán a karbantartás mestere, hanem egy igazi támogató is - most pedig miniszteri elismerésben részesült, ami méltó jutalma a fáradozásainak.
Az államalapítás ünnepén különleges megtiszteltetésben részesült Tibi bácsi. Kübekházi Tibor, a szegedi erdészeti technikum elkötelezett karbantartója, immár 22 éve végzi fáradhatatlanul a munkáját, és az általa végzett kiváló tevékenységet most már miniszteri szinten is elismerték.
Az államalapítás és Szent István király ünnepe alkalmából rendezett ünnepségen a Pesti Vigadóban Nagy István agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott Kübekházi Tibornak, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum karbantartójának. A kitüntetést a díjazott több mint két évtizedes, lelkiismeretes és mindenki által megbecsült munkájáért vehette át.
Autófestőből karbantartó: Kübekházi Tibor különleges pályafutása Kübekházi Tibor története egy izgalmas átalakulásról szól, ahol a festékek és fújások világából a karbantartás precíziós munkájába lépett. Az autófestő mesterségében eltöltött évek során Tibor nem csupán a színek varázsát fedezte fel, hanem a részletek iránti elkötelezettségét is. Az autók felújítása során szerzett tapasztalatai pedig megalapozták új karrierjét. A váltás nem volt könnyű, de Tibor mindig is vonzódott a technikai kihívásokhoz. A karbantartói munka során nemcsak a gépek működését ismeri meg, hanem a problémamegoldás művészetét is elsajátítja. A két terület közötti hídja pedig a precizitás és a kreativitás, amellyel minden feladatot megold. Kübekháza kisvárosának szívében Tibor most már a mechanikai zsenialitás mestere, aki mindig új kihívásokat keres, hogy továbbfejlessze tudását és szakmai tapasztalatát. Egyéni története inspiráló példája annak, hogyan találhatunk új utakat a karrierünkben, és hogyan építhetjük fel a jövőnket a múltunk tapasztalataira alapozva.
Kübekházi Tibor pályafutása igazán különleges fordulatokat rejt: mielőtt a szegedi erdészeti technikumban kezdett volna el dolgozni, 25 éven keresztül autófestőként tevékenykedett a postán, ahol számos színes élmény és tapasztalat gazdagította szakmai életét.
- mesélte.
Mindig lehet rá számítani
Feladatai a függönymosástól a parkettacsiszolásig mindenre kiterjednek. Volt, hogy maga tanulta ki a csiszológép használatát, mert soha nem mondott nemet semmilyen munkára.
- emlékezett vissza.
Szenvedéllyel és lelkesedéssel fordul a diákok felé.
A diákokkal, akikről mindig nagy szeretettel mesélt, közvetlen kapcsolatot ápolt. Mindenki csak Tibi bácsinak hívja. - Olyan kedvesek és segítőkészek ezek a gyerekek, gyakran kiveszik a nehéz holmikat a kezemből, amikor az emeletre megyek - mondta egy széles mosollyal az arcán.
Szívügye a segítségnyújtás
Az elismerés váratlanul ért, mint egy hirtelen jött szélfúvás. Szívem mélyén ott motoszkált a gondolat, hogy talán mások sokkal inkább megérdemelnék ezt a megtiszteltetést, mint én. Mindig is úgy éreztem, hogy az adás öröme messze felülmúlja a kapott ajándékokat – ezt a hitet egy régi történet is alátámasztja:
- Jó érzés volt látni, hogy elfogadta. Inkább mindig adni akarok, ha valakinek szüksége van rá - tette hozzá.
Közel a nyugdíjhoz, de nem búcsúzna
Tibi bácsi másfél év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárt, de szíve szerint még maradna. - Nehéz lesz a tanároktól és a gyerekektől elbúcsúzni. Ha bírom egészségileg, szívesen folytatom - mondta. A kollégák és a diákok egyaránt büszkék rá, hogy közel negyed évszázada a technikum közösségének tagja. Most pedig már miniszteri szinten is elismerést kapott a mindennapokban végzett csendes, de nélkülözhetetlen munkájáért.
