Titkos összejövetelek, fergeteges bulik és idilli piknikek a Balaton partján – Ma ünnepelhetné 76. születésnapját az NDK, amelynek emlékét a zimmer frei időszak varázsa idézi fel. Ekkoriban a fiatalok számára a szabadság és a felfedezés szelleme uralkodot
Nálunk gyűltek össze a német családok a szocializmus évei alatt, különösen a '80-as években. Az NDK és NSZK fiataljai gyakran együtt ünnepeltek a magyar tenger partján, a zimmer frei időszak varázslatos atmoszférájában.
Szétszakadt családok, elveszett vagyonok, erőszakkal korlátozott emberek. A második világháború utáni geopolitikai átrendeződés évtizedekre nyomorította meg a németek életét, két ország lett az egy nagyból, Nyugat- és Kelet-Németország. Az erőszakos szétválasztás jelképévé vált az 1961-ben felépült berlini fal. Később, a '80-as években Magyarországon beköszöntött a "zimmer frei" korszak, sok kelet-és nyugatnémet fiatal találkozott és bulizott nálunk.
A 1961-ben megépült berlini fal nem csupán egy fizikai határvonalat húzott a keleti és nyugati világ közé, hanem gyakorlatilag meg is szüntette a már amúgy is szűk keresztmetszetű találkozási lehetőségeket. Abban az időszakban, amikor a Balaton a keleti blokk Riviérája volt – és a szocialista országok lakói számára a kapitalista desztinációk elérése szinte lehetetlen volt –, Magyarország vált a németek találkozóhelyévé. Siófok utcái a német beszédtől zengtek, a helyi szállásadók pedig büszkén tűzték ki a "zimmer frei" táblákat. Ezek a szobák hamarosan megteltek, ahogy a nyugati mercis turisták érkeztek, míg keletről a trabantosok és wartburgosok hozták a saját történeteiket. Az NDK és NSZK közötti találkozók különösen a német újraegyesítés előtt, az 1950-es évektől kezdve, különleges alkalmakat kínáltak a családoknak és barátoknak, hogy újra egymásra találjanak.
A Hidegháború időszakában az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) és az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) éles ellentétben álló politikai és gazdasági rendszerekben működtek. A két német állam eltérő ideológiái nemcsak a helyi lakosság életére voltak hatással, hanem a magyarországi gazdaságra is jelentős hatást gyakoroltak. Magyarország számára mindkét fél bevételt hozott, hiszen a kiadó ingatlanok mellett a német turisták áramlása is jelentős mértékben hozzájárult a turizmus fellendüléséhez. A német látogatók kedvelték a magyar tájat és kultúrát, ami óriási gazdasági előnyöket biztosított az ország számára.
Később, 1989-ben, elérkezett a történelmi pillanat, amikor a "vasfüggöny" lebontása elkezdődött, ezzel közvetlen hatással volt a kelet-európai kommunista rezsimek bukására és a hidegháború végére. A vasfüggöny nem csupán egy politikai szimbólum volt, hanem a keleti és nyugati blokk közötti éles elválasztást is jelképezte, amely konkrét formában határzárakat, kerítéseket és aknamezőket ölelt fel. Ilyen volt a magyar-osztrák határ is, ahol 1989 májusában a magyar határőrség megkezdte a műszaki határzár lebontását a Hegyeshalom környékén. Ez a lépés politikai szempontból rendkívül jelentősnek számított. Júniusra már a szögesdrót is átvágásra került, majd augusztusban, a Páneurópai Pikniknek nevezett békés esemény után, keletnémet menekültek tömegei törtek át a magyar-osztrák határon Ausztria irányába. Ez volt az első nagyobb menekülési hullám Nyugatra a vasfüggönyön keresztül. Szeptemberre Magyarország hivatalosan is megnyitotta nyugati határát az NDK-s menekültek előtt, lehetővé téve ezzel több tízezer ember számára, hogy eljusson a szabadságra. Ez a folyamat közvetlenül hozzájárult a berlini fal novemberi leomlásához, és később az NDK és az NSZK újraegyesítéséhez is. A korabeli fényképek főként azt az időszakot örökítik meg, amikor a kelet- és nyugatnémet emberek találkoztak egymással a határ mentén.
Kattints a fotóra, és felfedezheted a képgalériát!
