Több mint egy hónapnyi folyamatos áremelkedés után a gázárak hirtelen meredeken esni kezdtek.
Nemrégiben a földgáz tőzsdei ára az európai piac egyik fő referenciapontján, a holland TTF-en, közel 60 euró per megawattóra körül mozgott. Azonban az árak három egymást követő napon át tartó csökkenése után pénteken már 50 euró alá is benéztek. A péntek reggeli 49,5 euró/MWh érték közel 17%-os visszaesést tükröz a keddi 59,4 eurós csúcsértékhez viszonyítva.
Az áresés különösen szembetűnő, mivel azt megelőzően a drágulás is figyelemre méltó volt. Január végén az ár 48 eurón állt, majd néhány hét leforgása alatt szinte az egekbe emelkedett, megközelítve a 60 eurós határt. Ennek legfőbb kiváltója a hideg időjárás volt, amely Európa-szerte felgyorsította a gázkitárolást, hiszen a fűtéshez egyre nagyobb mennyiségű gázra volt szükség.
Elemzők gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy az Ukrajnán keresztül irányuló orosz gáztranzit leállása is hozzájárult a jelenlegi helyzethez. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ennek a tényezőnek viszonylag csekély hatása volt, hiszen ezen az útvonalon a kontinensre érkező orosz gáz mindössze körülbelül 5 százalékát tette ki. A legnagyobb mennyiséget a Magyarországra déli irányból érkező Török/Balkáni Áramlat szállította. A kiesett ukrán tranzit mennyiségét is sikerült erre a csővezetékre átirányítani, így Magyarország jelentős előnyhöz jutott, és a régió legnagyobb oroszgáz-elosztójává vált.
John Kemp, az energiapiac szakértője, friss X-bejegyzésében új perspektívába helyezi a korábbi árnövekedést és a jelenlegi árzuhanást, ahogy azt a Portfolio is összefoglalta. Kemp megfogalmazása szerint a gázpiac árgörbéjének alakulása szoros összefüggésben áll a tőzsdei spekulációval. A spekulatív tőke a gázpiacon olyan pénzügyi szereplők és kereskedők által irányított befektetéseket jelöl, amelyek nem a valós földgázfogyasztáshoz kapcsolódnak, hanem kizárólag az ármozgásokból kívánnak profitálni. Kemp posztjában kiemeli, hogy a befektetési alapok rekordmennyiségű, 292 TWh-nak megfelelő nettó long pozíciót halmoztak fel az európai földgáz (TTF) határidős és opciós ügyleteiben, ami a piaci drágulásra való fogadást jelzi.
Ez nagyon sok: ahhoz, hogy november elsejére az EU-s előírásnak megfelelő 90 százalékos szintre töltsék az európai gáztárolókat, a Portfolio szerint tavasztól őszig 619 TWh energiát kell beszerezniük a tárolók üzemeltetőinek. Egy évvel ezelőtt ráadásul Kemp posztja szerint a közel 300 TWh-nak megfelelő helyett nulla TWh-nak megfelelő volt a nettó pozicionáltság.
A szakértő által elemzett adatok alapján világossá válik, hogy az alapkezelők az utolsó 52 hét során 32 alkalommal a piac növekedésére "tippeltek", ami azt jelenti, hogy a long pozíciók aránya 2,4:1-re emelkedett a piaci visszaesésre számító (short) pozíciókhoz képest. A long pozíciók összértéke közel 16 milliárd euróra rúg.
A legutóbbi áremelkedések következtében az EU csütörtöki tanácskozásán számos ország javasolta, hogy a kötelező szabályozások helyett inkább önkéntes keretek között határozhassák meg a tárolóik időszakos feltöltési céljait. Ez különösen fontos a november elsejére előírt 90 százalékos töltöttség mellett, amelyhez köztes töltöttségi szintek is kötelezőek. Németország, Franciaország és Hollandia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi előírások túlzottan megterhelik a piacot, mivel a kereskedők tisztában vannak azzal, mikor kényszerülnek a kormányok arra, hogy sürgősen gázt vásároljanak, hiszen ők is látják a közelgő határidőket.
