Történelmi változás: egy új korszak küszöbén áll a világ egyik legelzártabb nemzete, amely lehetővé teszi, hogy sokkal egyszerűbben utazhassunk hozzá.
A korábban nehezen elérhető közép-ázsiai nemzet friss jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi az elektronikus vízum bevezetését. Ezzel a lépéssel jelentősen megkönnyítik a külföldiek számára az országba való belépést.
A Szovjetunió romjain 1991-ben született Türkmenisztán eddig vasmarokkal védte határait: minden utazó szigorú engedélyek, előre beszerzett vízum és hivatalos meghívólevél birtokában juthatott csak be.
Még ezeknek a dokumentumoknak a birtokában is akadtak olyanok, akiknek az útja rejtélyes körülmények miatt nem teljesedett be.
Az új szabályozás értelmében a külföldi látogatók mostantól csupán egy egyszerű digitális űrlap kitöltésével léphetnek be Türkmenisztán területére. A korábbi, bonyolult adminisztrációs folyamatok ideje lejárt, így az üzleti utazások zökkenőmentesebbé válhatnak. Ezzel együtt a turizmus fellendülésének reménye is újraéledhet.
Az új trend Szerdar Berdymukhamedov elnök kiváltsága: ő határozza meg, mely vízumtípusok igényelhetők, hogyan zajlik az elbírálásuk, és milyen hosszú ideig érvényesek.
Türkmenisztán függetlensége óta egy erősen központosított, autokratikus rendszer irányítása alatt működik. Gazdaságának alapját a gazdag földgázkészletek képezik, amelyek jelentős szerepet játszanak az ország fejlődésében. A közelmúltban azonban finom jelek mutatkoztak arra, hogy a vezetés nyitni kíván a szomszédos országok kereskedelmi kapcsolatai felé, ami új lehetőségeket hozhat a térség gazdasági integrációjában.
Ennek jegyében márciusban megkezdte egy régóta formálódó gázcsere-egyezmény megvalósítását Törökországgal. Utóbbi már elég jelentős lépés a két ország közötti energia-együttműködés történetében, egyben az első eset, hogy Türkmenisztán nyugat felé szállít gázt, Oroszországot megkerülve.
Az ország egyik leglenyűgözőbb csodája a sivatag mélyén, örökké lángoló földgázkráter, amelyet világszerte csak "a pokol kapujaként" ismernek. Ez a különleges tűzverem Aszgabáttól, a fehér márványpaloták városától körülbelül 260 kilométerre északra terül el, a sivatag végtelen homokjában. Évtizedek óta izzik, magával ragadva a látogatókat, akik kíváncsian fedezik fel ennek a természetes jelenségnek a titkait.
A Turkmenportal nevű helyi híroldal értesülései szerint a kráter története 1971-re vezethető vissza, amikor egy gázkutatás során a föld hirtelen beszakadt. Ez a kráter, amely körülbelül 60 méter átmérőjű és 20 méter mély, azóta is a természet és az emberi tevékenység összecsapásának emblematikus szimbóluma. A geológusok akkoriban úgy gondolták, hogy a gáz készletei néhány héten belül kifogynak, ezért döntöttek úgy, hogy meggyújtják, ám a tűz azóta is folyamatosan ég, megörökítve a természet erejét és az emberi döntések következményeit.
Papucsban táncoló iráni autómentők, egy égő gázkráter mellett zajló sörözés, és egy vulkánnál újra találkozott régi barátjával. Csak néhány emlékezetes pillanat arról a huszonegy napos ázsiai road tripről, amelyet a népszerű YouTube-csatorna, a Pamkutya egyik arca, Osbáth Norbert, valamint a már hat vulkánt megmászó Molnár Ábel élt át nemrégiben. Ők meséltek arról, milyen élményekkel gazdagodtak az utazás során.
