Tűzijáték 2025: Valóban szükségünk van rá? A magyarok véleménye - Pénzcentrum A 2025-ös tűzijáték körüli diskurzus egyre inkább a középpontba kerül, és sokan felteszik a kérdést: vajon tényleg szükség van erre az eseményre? A magyar lakosság véleménye me

Bár az utóbbi évek során a tűzijátékokat egyre inkább kritika éri - legyen szó a zajról, az állatok védelméről vagy a biztonság kérdéseiről - a legújabb kutatások rámutatnak arra, hogy a magyar társadalom többsége még mindig erősen kötődik ehhez a látványos tradícióhoz. Egy friss felmérés alapján a tűzijáték nem csupán egy kulturális esemény, hanem egy ünnepi szimbólum is, amely generációkat köt össze. A jövő kihívása tehát nem az, hogy legyen-e tűzijáték, hanem sokkal inkább az, hogy miként lehet ezt a hagyományt okosan, szabályosan és környezettudatos módon megőrizni.

A tűzijáték évtizedek óta szerves része a magyar ünnepléseknek: augusztus 20-án a Duna felett, szilveszterkor a városi égbolt festői látványában, valamint falunapokon és különféle rendezvényeken. Az utóbbi időszakban a nyilvános diskurzus leginkább a tűzijátékok korlátozásáról és azok zavaró hatásairól szólt. Ugyanakkor a legújabb kutatások egyértelműen mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős része továbbra is kedveli a színes fényjátékokat, és érzelmileg is kötődik ehhez a látványos tradícióhoz.

Az Europion kutatásai rávilágítanak arra, mennyire mélyen gyökerezik a magyar emberekben a tűzijátékok iránti érzelmi kötődés. Ezek a színes fényjátékok nem csupán látványos események, hanem közös élmények, amelyek összekötnek minket, valamint a hagyományok ereje is tükröződik bennük. Ez a felfedezés egyértelműen azt mutatja, hogy ha a tűzijátékokat okosan, biztonságosan és kreatívan alkalmazzuk, akkor a jövőben is elengedhetetlen részét képezhetik ünnepeinknek, akárcsak a Himnusz hangjai vagy a családi koccintás éjfélkor.

Áprilisban a Fővárosi Önkormányzat egy kérdőívet tett közzé, amely a budapesti lakosok véleményét és tapasztalatait mérte fel a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményei világosan mutatják, hogy a megkérdezettek túlnyomó része (73%) a tűzijátékok jelenlegi formáját elfogadhatónak találja, annak ellenére, hogy ezek időnként kellemetlenségeket okoznak. Ugyanakkor a kutyatulajdonosok és állatbarátok körében egyre többen érzik indokoltnak a szabályok módosítását. Számukra a hanghatások zavaróak, és az állatok védelmét kiemelten fontosnak tartják. Véleményük szerint elengedhetetlen lenne a tűzijátékok használatának időbeli korlátozása, amit a válaszadók 81%-a támogat. Érdekes megjegyezni, hogy ez a nézőpont a szakmai közösség tagjainak véleményével is összhangban áll.

A kutatás szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembevéve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.

A tűzijátékok szervezése hagyományosan a fővároshoz kapcsolódik, azonban egyre inkább megfigyelhető, hogy a vidéki települések is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak irántuk. A magyar lakosság körülbelül 42%-a biztosan örülne annak, ha a tűzijátékok nem csupán a nagyvárosokban, hanem a kisebb falvakban és városokban is megrendezésre kerülnének. Ehhez hozzáadhatjuk a válaszadók 25%-ának "egyetértek, de..." válaszait is, ami jól tükrözi, hogy a vidéki közösségek szintén vágynak arra, hogy közösen ünnepelhessenek. Az ilyen események lehetőséget adnak arra, hogy a helyiek egy estére együtt legyenek, és a mindennapi élet feszültségeit félretéve a varázslatos látványra összpontosítsanak. Összességében tehát egyértelműen megfigyelhető, hogy a tűzijáték élményének szélesebb körű elérhetősége iránti igény folyamatosan növekszik.

A fiatalok nem csupán passzívan élvezik a tűzijátékok látványát, hanem aktívan részt is vesznek a pirotechnikai élmények megteremtésében! A 16 és 29 év közötti magyar fiatalok körében a tűzijáték iránti lelkesedés rendkívül erős: a megkérdezettek körülbelül 43%-a évente legalább egyszer belevág valamilyen pirotechnikai eszköz használatába, míg 10%-uk akár több alkalommal is él a lehetőséggel.

A kutatás egyik legizgalmasabb aspektusa a törvényi szigorítás és az illegális vásárlás közötti kapcsolat vizsgálata volt. Amikor a résztvevőktől megkérdezték, hogy "Beszerezné-e más forrásból, ha nem lenne hivatalos árusítás?", a válaszadók 8%-a határozottan igennel válaszolt, ami azt jelzi, hogy ők aktívan keresnének alternatív megoldásokat. Ezen kívül 17% "talán" választ adott, ami arra utal, hogy a magyar lakosság negyedének, pontosabban 25%-ának lehet hajlandósága arra, hogy szigorúbb törvényi előírások mellett illegális vagy részben szabályos beszerzési lehetőségek után nézzen. Ez a számadat figyelemre méltó, és komoly kérdéseket vet fel a jogszabályok hatékonyságáról és a fogyasztói magatartás változásairól.

Természetesen a pirotechnikai eszközök használata körüli aggályok, mint például a zajszennyezés, az állatvédelem és a biztonsági kérdések, fontos témák. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a tűzijáték ne maradhatna a magyar ünnepi kultúra szerves részének. Főként, mivel a technológiai fejlődés lehetőséget biztosít a halkabb és környezetbarátabb megoldások kidolgozására. Amennyiben ezek az alternatívák szélesebb körben elérhetővé válnak, úgy a hagyományok és a fenntarthatóság harmonikus egyensúlyra találhatnak.