Az orosz gáz utáni élet lehetséges: más országok már sikeresen csökkentették energiakitettségüket.
"Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt"; az orosz gázfüggőség azonban a régió többi országától sem állt távol - derül ki a GKI gazdaságkutató friss elemzéséből.
A hétfőn publikált vizsgálat rámutat, az energetikai függetlenedéshez más-más arányban, de hozzájárult
A hazai kormányzat különleges irányvonalat követ az energiastratégia terén: az orosz gáz- és olajimport mértéke az utóbbi években nem tapasztalt jelentős csökkenést.
- fogalmaz a GKI-elemzés, felidézve, a magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartása mellett korábban az olcsóság volt, majd amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél, a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő magyarázat az volt, hogy "orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be".
Az orosz gáztól 2022-t követően teljesen függetlenedni igyekvő cseh és lengyel népek, valamint a részben függetlenedő szlovákok is egy új energetikai korszak küszöbén állnak.
A 2022-2024 közötti időszakban a magyar gazdasághoz képest kedvezőbb GDP-növekedési mutatókat értek el, mindezt úgy, hogy az energiaárak náluk is számottevően emelkedtek.
"Ha a hosszú távú növekedési trendhez viszonyítjuk a háború kitörése óta eltelt időszakot, a különbség még inkább szembetűnő: a hazai gazdaság jelentősen nagyobb mértékben lassult, mint a többi V4-es ország".
- Az elemzés alapján érdemes levonni a következtetéseket.
A GKI hangsúlyozza, hogy az energiaintenzív iparágak, például az akkumulátor-gyártás visszaszorítása kulcsszerepet játszik a leválás folyamatában. Ezt a tényt jól illusztrálja, hogy egy évvel ezelőtti adatok szerint a debreceni CATL üzemének áramfogyasztása másfél szerese a teljes megye lakossági energiafelhasználásának.
A GDP-volumen éves átlagos változásának százalékos arányát 2013 és 2021, továbbá 2022 és 2024 között elemezve érdekes képet kapunk. Az első időszakban, 2013-tól 2021-ig, a gazdasági növekedés dinamikája figyelemre méltó volt, míg a második időszak, 2022-től 2024-ig, újabb kihívásokkal és lehetőségekkel teli évek elé néz. E változások tükrözik a gazdasági környezet alakulását és a globális trendek hatását is.
Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása és a tömeges energiahatékonyságot növelő pályázatok kiírása kulcsfontosságú lépésnek számít. Az Európai Unió is hajlandó támogatni ezt a kezdeményezést a REPower program keretein belül, azonban a jogállamisággal kapcsolatos problémák gátat szabnak a források hatékony felhasználásának. Az érvelésük szerint:
Mivel az orosz gáz ára nem versenyképes az alternatív megoldásokkal szemben, és más országok számára a leválás nem hozott komoly gazdasági nehézségeket, ezért gazdasági szempontból az orosz gázimport előnyei nem tűnnek indokoltnak.
