Zárt ajtók mögött: A szatmári börtön hétköznapjainak titkai - KÉPEK A szatmári börtön zárt ajtói mögött rejtőző világ mindennapjai sokak számára ismeretlenek. Az ott élők élete egy különleges ritmusban zajlik, tele kihívásokkal és várakozásokkal. A falak

A börtönök világa sokunk számára titokzatos és ismeretlen terület, ahol a rácsok mögött rejlő életet csupán kevesen ismerik. Éppen ezért a szatmári börtön pénteken különleges nyílt napot hirdetett meg a sajtó képviselői számára. Az esemény célja, hogy betekintést nyújtson az intézet mindennapi működésébe és a fogvatartottak életébe, ezáltal közelebb hozva a közönséget ehhez a rejtett világhoz.

Aki már járt Erdély más börtöneiben, annak a helyi intézet nem tartogat túl sok újdonságot, ugyanis ezeket mind egységes tervek alapján készítették még az Osztrák-Magyar Monarchia idején - emlékeztet Sabau Adrian igazgató. Megnyitásakor a börtön 150 személy időszakos fogvatartására volt alkalmas, azonban 1928-ban korrekciós központtá nyilvánították, épp ezért ebben az időben nem csak férfiakat tartottak összezárva odabent, hanem nőket és gyerekeket is.

Ezt az időszakot követően a börtön élete kedvezőbb fordulatot vett: a cellákban kevesebb rabot helyeztek el, lehetőséget biztosítottak számukra a munkára és a tanulásra, 1960-tól kezdve pedig könyvekhez is hozzáférhettek. Azonban 1977-ben a nagyváradi és nagybányai börtönök bezárásra kerültek, ami miatt a rabok többségét a szatmári intézetbe helyezték át, így a rabok létszáma drámaian megemelkedett. 1978-ban megkezdődött egy modernizációs program, amely keretében a cellák végre mosdókkal is el lettek látva, hiszen addig ilyen alapvető szükséglet nem állt rendelkezésre a zárkákban. 1992-ben a kábeltévé bevezetése újabb lépést jelentett, majd 1994-ben felépült a börtön saját kápolnája, melynek freskóit és szentképeit a büntetésüket töltő rabok alkották meg.

Ha már kápolna, akkor fontos kiemelni, hogy a rabok könnyedén gyakorolhatják vallásukat. A börtönnek saját ortodox pópája van, viszont rendszeresen bejárnak a református, katolikus és más felekezetek képviselői is, hogy lelki támaszt nyújtsanak a bentlévőknek. Ez természetesen csak néhány órányi elfoglaltságot jelent a raboknak, de akkor mivel is töltik a nap többi részét?

A hajnali ébresztő után a rabok felkészülnek a reggeli étkezésre és a létszámellenőrzésre. Vannak, akik már 7 órakor belevágnak a munkába, akár a börtön területén, akár a külső munkapontokon. A szatmári börtön nyílt és félig nyitott rendszerben működik, ami lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy önkéntes alapon vállaljanak munkát. Sokan kihasználják ezt a lehetőséget, hiszen minden ledolgozott hónap után pár napot elengednek büntetésükből. Azonban mielőtt bárki munkához láthatna, egy szakbizottsági ellenőrzésen kell átesnie, ahol alaposan felmérik fizikai és pszichikai állapotát, hogy megállapítsák, alkalmas-e a munkavégzésre.

Természetesen nem mindenki akar és nem mindenki képes munkát vállalni. Minea Cosmin fogvatartási biztonságért felelős igazgatóhelyettestől megtudtuk, cikkünk megjelenésének pillanatában 441 fogvatartottat őriznek a börtönben. 42 százalékuk visszaeső bűnelkövetőnek számít, 27 százalékuk nem első alkalommal került szembe a törvénnyel, viszont börtönben még nem volt, további 31 százalékuk pedig első alkalommal vétett a Btk. ellen. A helyi büntetés-végrehajtási intézményben a legjellemzőbb büntetés a 2-5 év, ami pedig a bűncselekmények típusát illeti, a "villalakók" 33,57 százaléka személy elleni bűntettek miatt került a rácsok mögé - árulta el az igazgatóhelyettes.

Temle Maria, a börtön gazdasági aligazgatója, a legfrissebb fejleményekről számolt be, miszerint jelenleg két céggel állnak szerződéses viszonyban, amelynek keretében 35 fogvatartott dolgozik külső munkapontokon. A börtön biztonsági személyzete folyamatosan felügyeli őket, így a munkapontok engedély nélküli elhagyásának esélye minimálisra csökkent. Emellett vannak olyan rabok is, akik nem cégeknél, hanem a börtön Gorunului utcai farmján végzik napi feladataikat: 25 fogvatartott dolgozik a telepen, ahol több mint 170 sertést és közel 50 szarvasmarhát nevelnek. Ezzel biztosítják a börtön számára szükséges húst és különféle tejtermékeket. A farmon a rabok részt vesznek a zöldség- és gyümölcstermesztésben is, így hozzájárulva a börtönkonyha alapanyag-ellátottságának javításához. A helyi termelésnek köszönhetően a napi étkezések költségei viszonylag alacsonyan, 8-9 lej/fő környékén tarthatók. Temle Maria hangsúlyozta, hogy a költséghatékonyság érdekében azokat az alapanyagokat, amelyeket a farmon nem tudnak előállítani, licit keretében szerzik be, mivel a beszállítók kedvezőbb árakat kínálnak, ha nagyobb mennyiségről van szó.

A fent említett lehetőségeken túl számos munkalehetőség vár ránk anélkül, hogy elhagynánk az épületet. Az intézmény falain belül ugyanis folyamatosan szükség van vízszerelő szakemberekre, fűtőkre, kőművesekre és festőkre. Emellett takarítószemélyzet, szakácsok és felszolgálók is nélkülözhetetlenek, nem beszélve a fodrászokról, akik szintén hozzájárulnak a helyi közösség kényelméhez.

Ne feledjük azonban, hogy a rabok pénzhez jutása nem csupán a munkájuk eredménye. A fogvatartottak kizárólag a külső cégeknek végzett tevékenységek után kapnak juttatást, amely általában az alapbér szintjén mozog. Érdekesség, hogy a börtönigazgató szerint az utóbbi időben előfordult, hogy a munkáltatók a kiemelkedő teljesítmény elismeréseként fizetésemelést is adtak. Fontos azonban megemlíteni, hogy a keresetüknek csupán egy része kerül a rabokhoz, hiszen az összeg 60%-a a börtön fenntartására megy. A fennmaradó összeg a rabok börtönbeli számlájára kerül, amelyet aztán a benti boltban költhetnek el kedvük szerint.

A polcokon friss zöldségek és gyümölcsök, különféle ízletes üdítőitalok, konzerv ételek, valamint tisztálkodási szerek sorakoznak. Sőt, a dohányosok sem maradnak választék nélkül, hiszen a cigarettát is könnyedén beszerezhetik itt. A gazdasági aligazgató elmondta, hogy a kioszkban tisztességes árakat alkalmaznak, figyelembe véve a jogszabályokat, így mind az országos, mind a helyi árakat igazságosan tükrözik. Például, ha egy boltban 10 lejért kapható egy üveg kóla, akkor itt nem fogják 15 lejért kínálni.

A börtön falai között található egy rejtett kápolna, valamint egy lenyűgöző könyvtár, amely több mint 12.000 kötetet számlál. Itt a bentlakók nemcsak a mindennapi élet kihívásaival küzdenek, hanem különféle hobbiknak is hódolhatnak. Különösen figyelemre méltóak a tehetséges rabok: az egyik folyosót például egy életfogytiglanra ítélt művész alkotásai díszítik, aki a börtön falai között fedezte fel festői tehetségét és szenvedélyét.

Nyilvánvalóan vannak olyanok, akik a betűkkel még hadilábon állnak. Számukra a börtön lehetőséget teremt az elemi és általános osztály kijárására, sőt a börtön vezetőségének határozott terve, hogy a következő években akár a IX-X. osztály elvégzését is elérhetővé tegyék. Felsőfokú végzettséggel egyébként mindössze a rabok 5 százaléka rendelkezik, ők általában valamilyen gazdasági vagy közlekedési bűncselekmény miatt kerültek a rácsok mögé.

Az iskolai tanulmányok mellett számos tanfolyam elvégzésére is lehetőség nyílik. Például a legutóbbi csütörtökön 15 fogvatartott vizsgázott, akik a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által indított számítógépes kurzuson vettek részt. Pop Marcela, a reintegrációért felelős aligazgató, hangsúlyozta, hogy a börtönévek alatt végzett munka és a különböző tanfolyamok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szabadulás után az érintettek könnyebben visszatérhessenek a "helyes útra". Ráadásul, már számos példa van arra, hogy a börtönnel együttműködő cégek szívesen alkalmazzák a szabadulás után az egykori fogvatartottakat, hiszen ők már megfelelő képzésben részesültek és értékes munkatapasztalattal rendelkeznek.

A börtön falai között is lehetőség nyílik a sportolásra, hiszen egy jól felszerelt edzőterem áll a fogvatartottak rendelkezésére, amely nap mint nap várja az aktív mozgásra vágyókat. A szabadban található "sétáltató" terület nem éppen tágas, így a rabok számára a fölös energiák levezetésére csupán ideig-óráig alkalmas. Ennek ellenére számos rab kiemelkedően teljesít a sportágakban, és az intézmények között rendszeresen rendeznek sportversenyeket, ahol az összes résztvevő megmutathatja tehetségét és kitartását.

Pop Marcela hangsúlyozta, hogy a rabok mindennapjaiban rendkívüli eseménynek számít, ha személyesen látogatják meg őket. Ezen felül lehetőségük van telefonálni is, de ez költséges, és csupán a rabosításkor megadott tíz telefonszámot hívhatják. Sajnos vannak olyan rabok is, akik éveket, sőt évtizedeket töltenek rács mögött, és soha senki nem kereste fel őket. Így valószínű, hogy szabadulásuk után is magukra maradnak. Ez a helyzet a reintegráció szempontjából rendkívül kedvezőtlen, hiszen az ilyen ex-raboknál magas a visszaesés kockázata. A börtön célja pedig éppen az lenne, hogy a büntetés mellett segítsen az elítélteknek a jó útra térésben, és visszavezesse őket a társadalomba.