Zelenszkij Brüsszelben: Az EU és az Egyesült Államok közös ereje képes lehet megfékezni Putyint.
Véget ért a magyar uniós elnökség, amelyet Orbán Viktor békemisszióval indított és zárta le. Azonban a többi tagállam vezetői nem osztják ezt a nézetet. Véleményük szerint a tárgyalások sürgetése Ukrajna számára kedvezőtlen helyzetet teremtene, hiszen Putyin nem mutat hajlandóságot a békére. E témákról is esett szó csütörtökön Brüsszelben, ahol egy napos uniós csúcstalálkozót tartanak.
A tagállami állam- és kormányfők újra összeülnek, miután szerdán már részt vettek az EU-Nyugat-Balkán-csúcson. A hat ország, amelyek várakozó állapotban vannak a csatlakozással kapcsolatban, megerősítést nyertek arról, hogy az Európai Unió kapuja nyitva áll előttük, amennyiben teljesítik a szükséges feltételeket. A magyar elnökség számára kiemelt fontosságú cél volt, hogy a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamata felgyorsuljon, és ezt jelentős eredményként könyvelik el. Jelenleg már ott tartunk, hogy három ország – Szerbia, Albánia és Montenegro – esetében a csatlakozási tárgyalások végéhez közelíthetünk: ezek a folyamatok két-három éven belül lezárulhatnak.
Az EU-csúcs fókuszában egy új tagjelölt állt: Ukrajna. António Costa, az Európai Tanács frissen megválasztott elnöke hangsúlyozta, hogy mindaddig kitartunk Ukrajna mellett, amíg ez szükséges, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az orosz agresszió legyőzése és a nemzetközi jog védelme érdekében. A decemberi Európai Tanács ülése kiváló lehetőséget kínál arra, hogy egyértelmű és határozott üzenetet fogalmazzunk meg Ukrajna támogatásáról, a tartós és igazságos béke érdekében – írta Costa a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében. Ennek szellemében meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a brüsszeli csúcstalálkozóra, aki örömmel elfogadta a felkérést. Costa kiemelte, hogy Európa mindent megtesz, amit csak lehet, hogy támogassa Ukrajnát, és szeretné, ha egy napon az ukrán államot az EU tagjaként üdvözölhetné. "A nemzetközi jognak érvényesülnie kell, és az inváziónak meg kell buknia" – tette hozzá.
Zelenszkij úgy véli, hogy "komoly kihívás" lenne Európa számára ukrajnai támogatást nyújtani az Egyesült Államok közreműködése nélkül. Kifejezte, hogy nyitott a párbeszédre Donald Trumppal, amennyiben ő lesz az új amerikai elnök. "Elengedhetetlen, hogy az EU és az Egyesült Államok között szoros együttműködés alakuljon ki a béke megteremtéséhez. Csak közösen tudják megállítani Putyint, és ezzel megóvni Ukrajnát" - hangsúlyozta az ukrán elnök.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Szíria példáját hozta fel, szerinte ahogy Szíriából kiszorultak az oroszok, az megmutatja, hogy legyőzhetőek. Kallas és mások is azt mondták - akarva-akaratlanul üzenve a magyar miniszterelnöknek -, túl korai béketárgyalásokról beszélni, főleg azért, mert Putyin láthatóan nem akar békét és a tárgyalások idő előtti szorgalmazása "valójában rossz üzlet lenne Ukrajna számára".
A csúcstalálkozó előestéjén különleges megbeszélés zajlott, amelyen az ukrán elnök mellett a NATO főtitkára, a német kancellár, az olasz miniszterelnök, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei is jelen voltak. Olaf Scholz kijelentette, hogy Ukrajna számára hosszú távú támogatásra van szükség. Hozzátette, hogy minden EU-tagállamnak át kell gondolnia, milyen mértékben tud hozzájárulni a légvédelem, a tüzérség és a hadianyag biztosításához, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét és szuverenitását.
Gitanas Nauséda litván elnök is azok között volt, akik azt mondták, hogy "nem ez a megfelelő alkalom arra, hogy Moszkvával békéről tárgyaljunk". Szerinte ha most tartanának béketárgyalásokat, akkor az "igazságtalan és fenntarthatatlan békéhez" vezetne. Figyelmeztetett arra, hogy "Oroszország támadó üzemmódban van", és "nem mutat hajlandóságot a tárgyalásokra".
A napirenden van még a migráció is, de ebben nem várható komoly vita, olyan kérdéseket érintenek ugyanis, amelyekben egyetértés van. Ide tartoznak a harmadik országokkal kötött megállapodások, az illegális bevándorlók visszaküldésének felgyorsítása és a külső határok védelmének erősítése. Szóba fog kerülni még Grúzia is, ahol a legutóbbi választások után utcai összecsapások alakultak ki, mert az oroszbarát kormány választási csalásoknak köszönhetően őrizte meg a hatalmát - ahogy erre nemzetközi megfigyelők rámutattak.
Az Európai Tanács határozottan elítéli a békés demonstrálók, politikai szereplők és média képviselői ellen irányuló erőszakot. A grúz hatóságoknak kötelességük tiszteletben tartani a gyülekezési és szólásszabadság jogát, és el kell kerülniük az erőszak alkalmazását. Minden erőszakos cselekményt alaposan ki kell vizsgálni, és a felelősöket felelősségre kell vonni – olvasható az EU-csúcs zárókövetkeztetéseinek tervezetében, amely a Magyar Hanghoz eljutott. Ezt a dokumentumot minden vezetőnek, így Orbán Viktornak is, el kell fogadnia ahhoz, hogy a jóváhagyás megtörténhessen.
Az uniós csúcstalálkozó a magyar féléves elnökség utolsó eseménye, januártól a lengyelek veszik át az elnökségi feladatokat. A leköszönő elnökség részéről Orbán Viktor - az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének társaságában - sajtótájékoztatót fog tartani Brüsszelben.
