Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány határozottan ellenáll a brüsszeli nyomásnak, különösen a kárpátaljai magyar közösség érdekeinek védelmében. A miniszter szerint a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizzék a kárpátaljai magyarok jog

A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.

"Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához" - jelentette ki.

"Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagállamok jelentős részében úgy gondolják, hogy nem helyes, ha Magyarország támogatja a Kárpát-medencei és különösen a kárpátaljai magyar közösségek jogainak helyreállítását" - tette hozzá.

"Mindazonáltal, e nyomásgyakorlás ellenére határozottan kiállunk amellett, hogy Ukrajna köteles visszaadni a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta megfosztottak tőlük" - tette hozzá.

Az MTI jelentése alapján a magyar kormányzat határozottan elutasította azt a vádaskodást, miszerint nem lenne nyitott a párbeszédre. Ezen kívül elfogadhatatlannak tartják, hogy "az ukrán fél közben egy olyan propagandát folytat Brüsszelben és más európai országokban, amelyben azt állítják, hogy visszaadták a kárpátaljai magyar közösség jogait".

"Ez egyáltalán nem így van. Folyamatosan hallani ígéreteket és szép szavakat, de a mai napig nem született olyan jogszabálymódosítás, amely a jogok visszaadásának irányába tett volna lépéseket" - emelte ki.

Ezen kívül kifejtette, hogy Brüsszelből lehetőség lenne Kijevre nyomást gyakorolni a módosítások érdekében, ahogyan más alkalmak során már megtörtént. Azonban ezt a kérdést most nem tartják elég jelentősnek, amit az EU bővítési biztosa is megerősített. "Csak magunkra támaszkodhatunk" - hangsúlyozta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a szuverenista magyar külpolitika középpontjában a nemzetpolitika áll, és a kormány elkötelezetten támogatja minden magyar közösség jogainak érvényesítését a világ minden táján.

Rávilágított, hogy a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretein belül idén már meghaladta a sikeres beruházások száma a 62 ezret. A kormány 242 milliárd forintos támogatásának köszönhetően több mint 470 milliárd forint értékben valósultak meg új beruházások.

"A legtöbb ilyen támogatást Kárpátaljára küldtük, ahol több mint 34 ezer beruházási program valósult meg. Vajdaságban kicsit több mint 16 ezer, Erdélyben több mint hatezer, Felvidéken kis híján négyezer, a Drávaszögben majdnem ezer, Muravidéken pedig hétszáz ilyen támogatás kiutalására került sor a program 2016-os megindítása óta" - sorolta.

"Emellett támogatjuk a magyarországi cégek Kárpát-medencei beruházásait is. A program elindításakor összesen 226 ilyen projekt vár megvalósításra. Jelenleg a környező országokban, főként a magyarlakta területeken végrehajtott beruházások összege elérte a 200 milliárd forintot" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter érintette a határon túli közösségekkel való kapcsolattartás fizikai előfeltételeit is, főként a határok átjárhatóságának vonatkozásában. "Az illegális migrációval szembeni kormányzati álláspont továbbra is változatlan, azt semmilyen körülmények között nem engedjük, viszont a határt szabályosan átlépő emberek számára a lehető legtöbb és legzökkenőmentesebb lehetőséget kívánjuk biztosítani" - jegyezte meg.

Majd kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, a legutóbb áprilisban a magyar-ukrán határon, ahogyan azt is fontos eredménynek nevezte, hogy Ungvár és Budapest között létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés nemrég.

Kiemelte, hogy az idei évben 6,5 milliárd forintot fordítottak a Sapientia Alapítvány által működtetett egyetemi rendszer támogatására. Ezen kívül rámutatott, hogy 2025-re a diaszpóra közösség tagjai részére juttatott ösztöndíjak száma már meghaladta az ötszázat.

„Az erdélyi délutáni oktatási program számára több mint egy milliárd forintot biztosítottunk. Felvidékre, a húsz nemzeti jelentőségű intézmény működésének támogatására 1,2 milliárd forintot, míg a Vajdaságban tizenhat nemzeti jelentőségű intézmény és hat nemzeti jelentőségű program fenntartására összesen közel négymilliárd forintot fordítottunk” - emelte ki.

Ezt követően arról is tájékoztatott, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében idén százötven új óvoda létesült, míg hétszáz intézmény megújuláson ment keresztül.

Kiemelte, hogy a hasonló tragédiák, mint a parajdi sóbánya katasztrófája után is teljes mértékben elkötelezettek a támogatás mellett. Eddig már több mint 600 millió forintot fordítottak a károsultak megsegítésére.

Célunk, hogy a határon túli magyar közösségek számára a jövőben is maximális támogatást nyújtsunk. Folyamatosan párbeszédet folytatunk a határon túli magyar nemzeti közösségeket képviselő szervezetekkel. Mint eddig is, nem kívánjuk újra feltalálni a kereket vagy a meleg vizet, hanem a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott igények alapján biztosítunk segítséget – fogalmazott.