A világ egy óceánként terül el, melyet az államadósságok hullámai sodornak.

Az illúziók leple lehullik - elérkezik a racionalitás kora.

Úgy tűnik, az ESG fogalma olyan módon tűnik el, hogy közben velünk marad, mintha egy láthatatlan szál kötne össze minket a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás világával. Az ESG nem csupán egy trend, hanem egy folyamatosan átalakuló gondolkodásmód, amely formálja a jövőnket. Ahogy a környezetvédelem és a társadalmi egyenlőség iránti elköteleződésünk mélyebbé válik, úgy az ESG értékei is beépülnek mindennapi életünkbe, és velünk maradnak, mint egy iránytű a felelős döntésekhez.

A globális államadósság 2025-re meghaladta a 110,9 billió dollárt. A fejlett országok jelentős részesedéssel bírnak a világ adósságaiban. Az öt legnagyobb gazdaság – az Egyesült Államok, Kína, Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország – együttesen a globális államadósság kétharmadát, összesen 74,8 billió dollárt képviseli.

Az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb államadóssággal rendelkező ország, amelynek mértéke 38,3 billió dollárra rúg. Ez a hatalmas összeg a világ összes adósságának több mint egyharmadát teszi ki.

Kína és Japán következnek a sorban, 18,7 billió, illetve 9,8 billió dolláros adóssággal. Ez a tény azt tükrözi, hogy e három ország együttesen a globális adósság 60 százalékát birtokolja.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország államadósságai 4,1 billió, 3,9 billió és 3,5 billió dollár körüli összegeket tesznek ki. E fejlett gazdaságok évtizedek óta jelentős adósságterheket cipelnek, amelyek nemcsak dollárban kifejezve, hanem a bruttó hazai termékükhöz viszonyítva is kiemelkedőek. Ennek hátterében a fenntartható költségvetési intézkedések hiánya és a népesség elöregedése áll.

Bár az Egyesült Államok államadóssága csupán kétszerese Kína adósságának, 2025-re a két ország államadósságának éves növekedése nem mutatott számottevő eltérést.

Az Egyesült Államok államadóssága 2025-ben 2,9 billió dollárral emelkedett, míg Kína esetében ez a növekedés 2,2 billió dollárt tett ki. Érdekes, hogy bár a dollárban kifejezett összeg Kína adósságát alacsonyabbnak mutatja, a százalékos növekedés alapján Kína adóssága lényegesen gyorsabban gyarapodott: éves szinten 13,6%-kal nőtt, míg az Egyesült Államok adóssága "csupán" 8,4%-os emelkedést mutatott.