Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának folytatnia kell a nyomásgyakorlást Oroszországra.

Az Európai Bizottság elnöke arra ösztönözte az európai polgárokat, hogy növeljék a Moszkvára nehezedő nyomást. Figyelmeztetett, hogy bár Oroszország kifejezte hajlandóságát a béketárgyalásokra, a "gondolkodásmódja" nem változott, és továbbra is törekszik arra, hogy "megváltoztassa a térképek kontúrjait".

Ursula von der Leyen szerdai strasbourgi beszédében hangsúlyozta, hogy Európának folytatnia kell a nyomásgyakorlást Oroszországra, mivel az ország továbbra is arra törekszik, hogy "állandóan átrajzolja a térképeket" és visszaszerezze az elveszített "befolyási övezeteit".

Miközben az Egyesült Államok által irányított, gyorsan folyó béketárgyalások kockázatot jelentenek, hiszen Moszkva gazdasági könnyítéseket kaphat Ukrajna ellen irányuló folyamatos támadásai ellenére, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett: "Oroszország már a legelejétől fogva azt hitte, hogy képes lesz túljárni Ukrajna, Európa és minden szövetségese eszén."

"Ez az oka, amiért minden alkalommal, amikor a valódi béke megteremtéséért folytatott tárgyalásokban komoly előrelépések történnek, az erőszak fokozódik" - fogalmazott, utalva az ukrán civil lakosságot érintő legutóbbi orosz támadások sorozatára.

"Már korábban is találkoztunk hasonló helyzetekkel. Ez csupán egy példa. Az utóbbi napokban a Kremlből érkező nyilatkozatok sokat felfednek a mögöttes szándékaikról. Számukra Ukrajna nem más, mint egy sokkal komplexebb játszma első lépése."

Béke vagy kapituláció?

Von der Leyen megjegyzései akkor kerültek napvilágra, amikor a Kreml jelezte, hogy elutasítja azt a béketervet, amely az amerikai és ukrán tisztviselők hétvégi genfi megbeszéléseinek eredményeként született.

A tárgyalások során jelentős változtatások történtek az eredeti, 28 pontos javaslat feltételein, amely Moszkva szempontjait előnyben részesítő, széles körű rendelkezéseket foglalt magában.

Az európai államok, akiket nem vontak be a folyamatba, mielőtt a Moszkvából származó, 28 pontos javaslat nyilvánosságra került, meglepetéssel és aggodalommal reagáltak a felvetésekre. Ezek a javaslatok olyan alapvető kérdéseket érintenek, amelyek a hatáskörükbe tartoznak, például a gazdasági szankciók jövőjét és az oroszországi befektetések sorsát.

Az utóbbi napokban számos jelentős és magas szintű kapcsolatépítő esemény zajlott, köztük az uniós vezetők hétfői informális megbeszélése, valamint a "tettrekészek koalíciójának" keddi virtuális találkozója. E rendezvények célja az volt, hogy erősítsék Európa hangját és támogassák Kijevet a szöveg kiegyensúlyozottabbá tételében.

"Ezt az alapelvet mindenki elfogadta" - nyilatkozta von der Leyen. "Nincs szó Ukrajnáról Ukrajna nélkül. Nincs szó Európáról Európa nélkül. Nincs szó a NATO-ról a NATO nélkül."

Beszédében von der Leyen határozott érvet fogalmazott meg az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása ellen, amely téma komoly vitákat generált a tárgyalások során. Emellett hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenek a szilárd biztonsági garanciák, hogy megakadályozzuk a teljes körű invázió megismétlődését.

A nyugati szövetségesek azt mérlegelik, hogy a háború zárása után több nemzetből álló erőket állomásoztassanak Ukrajnában, hogy ezzel fokozzák az elrettentést. Ezzel szemben Moszkva határozottan ellenzi ezt a javaslatot.

- mondta von der Leyen a képviselőknek.

Fontos, hogy világosan megértsük: egy szuverén európai nemzetet nem lehet önkényesen szétdarabolni. A határok megváltoztatása erőszakos módon elfogadhatatlan. Ha ma engedélyezzük a határok integritásának megingatását, holnap újabb konfliktusok előtt nyithatjuk meg az utat.

A számla rendezése

Von der Leyen hangsúlyozta azt is, hogy sürgősen támogatni kell Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit, amelyek 2026-ra és 2027-re 135 milliárd euróra becsülhetők.

A múlt héten az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy új dokumentumot, amelyben három alternatív megoldást javasolt a hiányzó források pótlására:

- a tagállamok kölcsönös támogatását,

- közös uniós szintű kölcsönfelvételt, továbbá

Az orosz központi bank által biztosított, immobilizált eszközökön alapuló jövőbeli jóvátételi kölcsönről van szó. Ezeknek az eszközöknek az összértéke körülbelül 210 milliárd euróra rúg az egész blokk területén.

Az uniós vezetők a tervek szerint december 18-án újabb találkozóra ülnek össze, ahol várhatóan fontos döntéseket fognak hozni.

Míg a tagállamok többsége a jóvátételi kölcsönt támogatja, mivel az megkímélné költségvetését a számla kifizetésétől, a példátlan projekt ellenállásba ütközött Belgium részéről, amely az eszközök nagy részét birtokolja, és fél Moszkva agresszív megtorlásától.

Von der Leyen megerősítette, hogy a Bizottság készen áll jogi dokumentumot benyújtani, amely támogatja a kölcsön kérdését, ami Belgium egyik leglényegesebb igénye.

"Hogy teljesen egyértelmű legyek, nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben az európai adófizetők egyedül fizetnék a számlát" - mondta, és kifejezte, hogy a jóvátételi hitelt részesíti előnyben.

Fontos, hogy egy másik szempontot is világosan megfogalmazzunk: minden, ezzel összefüggő döntést az illetékes hatóságok jogi kereteinek figyelembevételével kell meghozni, továbbá be kell tartani az európai és a nemzetközi jogszabályokat.

Egyelőre nem tudni, hogy a béketörekvések arra ösztönzik-e Belgiumot, hogy feloldja fenntartásait, vagy még határozottabban kitart. Az eredeti 28 pontos terv olyan modellt javasolt, amely lehetővé tenné Washington és Moszkva számára, hogy profitáljon a lefoglalt eszközökből.

A genfi tárgyalások következtében a vitás modellt valószínűleg eltávolították, és úgy tűnik, hogy újabb egyeztetések állnak előttünk.

Von der Leyen beszédének végén hangsúlyozta, hogy sürgető szükség van a Moszkvára gyakorolt nyomás növelésére, és hogy elengedhetetlen, hogy Oroszországot rákényszerítsük a háború lezárására.

Az Európai Unió 2022 februárjától kezdődően összesen 19 szankciós csomagot hozott létre Oroszország ellen. Legutóbb, a múlt hónapban, az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe, amelyek érintették Oroszország két legnagyobb olajipari vállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt.

"Igen, a helyzet bonyolult. Igen, a helyzet instabil. Igen, a helyzet kockázatos. Mégis, úgy vélem, van lehetőség arra, hogy valódi fejlődést érjünk el" - fogalmazott a Bizottság elnöke. "Kötelességünk részt venni minden olyan erőfeszítésben, amely igazságos és tartós békét teremthet. Tudjuk, hogy ez nem lesz egyszerű feladat. De muszáj megtalálnunk a módját, hogy előre lépjünk."